Önként és zsarolva
Sem Budapest, sem Debrecen nem államosíttatná a kórházait, noha a szaktárca ezt javasolja az önkormányzatoknak, és az együttműködéshez kötné a fejlesztési forrásokat. A Heti Válasz szerint ez a leggyengébb pontja a múlt héten elkészült egészségügyi vitaanyagnak, amely egyébként számos okos és olcsó ötlettel javítaná az ellátást.
Hiába állt elő az utóbbi évtized legszelídebb egészségügyi programjával a Szócska Miklós vezette egészségügyi államtitkárság, elképzelései a viták kereszttüzébe kerültek. A tervek szerint az intézmények és az önkormányzatok önkéntesen vehetnének részt az egészségügy újraépítésében, ám ez az együttműködés a feltétele lenne annak, hogy hozzájussanak a többletforrásokhoz. Magyarán, aki kimarad, lemarad.
Mutasd, mid van!
Szócskáék kilenc egészségügyi nagytérségre bontanák az országot, minden településre és betegségre megterveznék az ellátás menetét, majd ehhez igazítanák az intézményeket. Az állam a maga kezébe venné az "útvonaltervezést", erre intézményeket hozna létre, és a kórházak közül is minél többet államosítanának.
Persze nem úgy, hogy a földhivatalba rohannának - az egészségügyért felelős államtitkár lapunknak ezt kizárja, mégis, az államosítás meglehetősen homályos ötlete váltotta ki eddig a leghevesebb vitát. Állítólag több mint tíz felajánlkozó is van már, de ellenző is akad bőven. Az elmúlt években a kórházáért küzdő Debrecennek például esze ágában sincs lemondani az intézményeiről. Főleg nem ingyen, és nem azután, hogy milliárdokkal tömködték be a Molnár Lajos-féle reformmal a kórházfalakon ütött réseket.
- Állami tulajdonba a debreceni Kenézy-kórházat? Ha az állam letesz négy és fél milliárd forintot, akkor szívesen - mondta erről Ónodi-Szűcs Zoltán, a debreceni Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója a Heti Válasz múlt heti, az önkormányzati gazdálkodásról rendezett konferenciáján.
- Senkit nem kívánunk szándéka ellenére nehéz dolgokra rávenni - mondta elképzeléseikről Szócska Miklós, és több szakmai fórumon is hangsúlyozta, hogy vége a "reformterrornak", senkire nem erőltetnek rá semmit. Csakhogy miféle program az, amelyben a Fidesz erős várai nem vesznek részt? Jól hangzik az is, hogy a szakmával együtt szeretnék kidolgozni az újraépítési modellt. Ám az orvosok az elmúlt húsz évben csak azzal értettek egyet, hogy nem értenek egyet semmivel - a legtöbb változtatási tervnek ellenálltak. A szaktárca szerint azért, mert rájuk tukmálták a reformokat, most viszont érdekeltté kívánják tenni őket a változásokban.
A magyar egészségügy egyik legnagyobb baja az, hogy a betegek kóvályognak a rendszerben, és gyakran olyan orvoshoz kerülnek, aki nem rendelkezik a szükséges eszközökkel, módszerekkel, tudással. Most felmérik, hogy az egészségügyi intézményeknek milyen műszereik vannak (abszurd, de ezt eddig senki sem tudta), és ezek milyen beavatkozások elvégzésére alkalmasak. Abból indulnak ki, hogy senki sem szeret kórházban feküdni, ezért a nem súlyos eseteknél elsősorban a szakrendelőkre építenének, így jelentős összeget spórolnának meg.
A tervet unalomig ismételte már az összes eddigi egészségügyi reformterv, ám mindig elbukott a kórházak ellenállásán, mivel a megtakarítandó pénzt az állam magánál tartotta volna. A javaslat szerint ezután a gyógyítóknál maradna a megspórolt összeg. Új elem az is, hogy az ellátás helyét nem a kórházak, hanem az állami "útvonaltervező" határozná meg, vagy legalábbis javaslatot tenne rá, mert a beteg szabad intézményválasztási jogát is megtartanák.
