Kilenc hang/másodperc
Aki kinyitja a száját, akaratlanul is sok mindent elárul magáról a beszédértők előtt. A kiejtett szavakból fény derül arra: ki, honnan jön, merre tart. A dadogás nem betegség, hanem állapot. Állandó készenlét és alkalmazkodás – önmagadhoz.
Volt-e kitől pallérozottságot tanulnia? Mennyire igényes? Szorongó, félszeg, hiteles vagy hazug? A király beszéde című nagy sikerű angol film felcsigázta az érdeklődést a beszédhibák iránt, ha azonban baj van, logopédushoz még mindig kevesen fordulnak.
Másodpercenként kilenc hangot lehet kimondani, hogy még érhető legyen a beszéd. De ez csak a sebességre vonatkozó szabály, mert mindezt tönkreteheti, ha nincs elég levegő, vagy rossz helyen, rosszkor képződik a hang.
A beszéd egyszerű és mégis nagyon bonyolult folyamat - írja a Népszabadság cikke. A tüdőből kiáramló levegő megnyitja gégét, megrezegteti a hangszálakat, majd pörög a nyelv, pattognak, cuppognak az ajkak, mindez automatikus történés. Nem örököljük, hanem utánzással tanuljuk, és később úgy beszélünk, ahogyan azt életünk első néhány évében hallottuk. Persze az eredményt sok-sok tényező befolyásolja, például a hallás: milyen génekkel, anatómiai adottságokkal születtünk, milyen hosszú és vastag a hangszál, van-e elég tér a szájüregben a nyelvnek a hangok formálására. A torz fogakban elakadó hangok, vagy a rossz helyen tapadó nyelv, a tüdőből idő előtt elfogyó levegő, az ajkak túlzott zártsága már javítandó állapot. Alig van ember, akinek ne okozott volna problémát a beszéd. De tény: a szép, érthető beszéd magabiztossá és sikeressé tehet, a hiánya pedig szorongó, szociofóbiás felnőtté.
Nincs pontos adat arról, hogy a felnőtt népesség mekkora hányada beszédhibás. A gyerekekről kicsit többet lehet tudni, mert ők az óvodában, illetve az iskola első két osztályában kötelező logopédiai szűrésen vesznek részt. Akiről itt kiderül, hogy szüksége lehet valamilyen segítségre, beszéde javítására, könnyen - ha a szülő is hozzájárul, szervezett logopédiai hálózatban - kaphat segítséget. Középiskolában ez több gondot okoz, mert ugyan ebben a korban is jöhetnek elő beszédhibák, de szervezet ellátás már nincs az ilyen gyerekek számára. A Demoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesületének a felnőtt beszédhibások életkörülményeit vizsgáló kutatásából kiderült, hogy noha a szakemberek látókörében vannak, a rászorulók fele mégsem kap ellátást, és csak negyedük jut térítésmentes terápiához. Azaz a gondozásra szorulók nagy többsége nem kerül logopédushoz. Igaz, Forth Krisztina beszédtanár szerint fontos, hogy a rosszul beszélők ne várják, hogy majd a világ odamegy hozzájuk és biztatja őket. A saját beszédét illetően „mindenható” az ember, aki akar, beszélhet tökéletesen. Nincs egyenrecept, minden embernek más és más módszerre van szüksége, ha „egészségesen” akar beszélni.
A szakember szerint a magyar nyelvben szinte elválaszthatatlan a hangzás, a tartalom, a hanglejtés, a hosszú és rövid hangzók ritmikus játéka a szavakban, mert mindez együtt adja a nyelv „zenéjét”. Ám mintha a hétköznapi beszélő mindezt nem szeretné, mert a leggyakoribb hiba a rossz hangsúly-, illetve hangképzés. Rögvest hozzá is teszi: A király beszéde című film miatt most jobban odafigyelnek a dadogásra. A négy Oscar-díjat nyert film York hercegének története, aki VI. György brit királyként vonult be a világtörténelembe. Bátyja lemondása után volt kénytelen elfoglalni a trónt, melyre egyáltalán nem érezte magát alkalmasnak, pontosan beszédhibája miatt. Dadogása egyben személyes drámája is. Királyként képtelen nyilvánosan beszédet tartani. Számos eredménytelen beszédterápiás kezelés után azonban a liberális szellemiségű Lionel Logue csöppet sem hagyományos ülésein nemcsak királya hangját, hanem bátorságát is segített visszaszerezni.
Félbehagyott mondatokA dadogás nem betegség, hanem állapot. Állandó készenlét és alkalmazkodás – önmagadhoz. Terepgyakorlat és kalandpark. Mert dadogós ember nem oda megy, ahová akar, hanem amit ki tud mondani. Nem azt eszik, amit megkíván, hanem ami kibukik a száján. Kókusz helyett vanília. Köztársaság tér helyett Astoria. Elfogadni, hogy olyan vagy, mint a barométer. Kijelzed, hogy milyen idő várható odabent. Közömbösnek látszol egy nő mellett, mert az férfias, de folyton elakad a tű, mert mégis drukkolsz, izgulsz, szorongsz. Nyelvedben félsz attól, aminek jönnie kell. Áll egy meztelen férfi és egy meztelen nő egymással szemben. Melyik a meztelenebb? Hát a férfi, mert neki még a gondolata is látszik. A dadogós ennek a férfinak az alfaja. Ahol a gondolatot megszülő ősköd is látható. A karácsonyfadíszként rajtad lógó érzelmek. Az vagy, amit megeszel. Vagy amit kimondasz. Tanulj meg tőmondatokban udvarolni. Letisztultan, mint egy négysoros Pilinszky-vers. A Toldi és a János vitéz nem a te játszmád. Néhány szóban, s csak a lényeget. Egy nő fenekét úgysem érdemes szavakban fogdosni. Dadogós ember mindig kétnyelvű. Egy nyelv bujkál a gondolatban, és egy vigyorog a szájban. Két lélegzet között. Az sem rossz, ha valóban kétnyelvű. Erdélyben például románul is lehet kenyeret kérni a boltban, legfeljebb árulónak tartják, a kisebbségi lét megtagadójának, de mi ez ahhoz a könnyebbséghez képest, hogy azon a nyelven a kenyér p-vel kezdődik. Mondhatnám angolul is, de az már nem is árulás, nem is kivagyiság, hanem sznobizmus. Az pedig mindennél rosszabb. |
