Jön a chipsadó és törvény szól a minimális béremelésről
Közel kéttucatnyi törvényt hozhat hétfői ülésén a parlament, közülük minden harmadik gazdasági jellegű - írja az [origo]. Jön a chipsadó, kiskapukat nyithat az új közbeszerzési törvény, csökken a munkanélkülieket megillető járadék, megalapozzák a közmunkaprogramokat, és új típusú ingatlanbefektetési társaságok jöhetnek létre.
Át kell szabni a költségvetést
A képviselők rövid időn belül másodszor is átírják az idei költségvetést. Pár hete a Mol-részvénycsomag megvásárlása miatt emelték meg csaknem 500 milliárd forinttal, 1184 milliárd forintra a magyar kimutatás szerinti költségvetésihiány-előirányzatot.
A hétfői zárószavazással átvezetik a költségvetésen a kormány azon döntését, miszerint a februárban létrehozott 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot nem engedi elkölteni, a zárolt pénzeket véglegesen elvonja a minisztériumoktól. Erre főként azért van szükség, mert bizonyos adóbevételek (áfa, eva, társasági adó) jócskán elmaradnak a tervezettől, és egyes kiadási sorokon (közoktatási és szociális normatívák, önkormányzatoknál dolgozók bérkompenzációja) túlfutás mutatkozik. A 250 milliárdos megtakarítási csomag ezt az egyenlegromlást ellensúlyozza, vagyis az 1184 milliárd forintos, pár hete módosított hiányelőirányzat ettől nem változik.
Lesz szit-ünk, és törvény szól a minimális béremelésről
A parlament törvényt alkothatnak egy újfajta ingatlanbefektetési társaságról, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságról (szit). Az ingatlanalap és egy normál cég keverékeként működő szittől azt várják, hogy lendületet ad az ingatlanfejlesztéseknek, miközben kisbefektetők is szerezhetnek részesedést a tőzsdére bevezetett cégben. A szit kedvező adókörnyezetben működhet, bevételének zömét ingatlanhasznosításból, és -fejlesztésből szerzi, a nyereségének 90 százalékát pedig kiosztja a tulajdonosok között osztalék formájában. A szitről bővebben itt és itt olvashat.
Törvényt hozhat az Országgyűlés arról is, hogy jövőre a versenyszférában kötelező lesz úgy megemelni a bruttó 300 ezer forint alatt kereső dolgozók bérét, hogy a nettó fizetésük ne csökkenjen. Amelyik cég ezt nem teszi meg, azt két évre kizárják a közbeszerzésekből és állami támogatást sem kaphat, és rákerül egy feketelistára. Az állam azt is meg akarja mondani, hogy mi legyen a viszonyítási pont, amihez képest nem csökkenhet a nettó bér, és azt is, hogy a nettó bért hogyan kell számolni.
A népegészségügyi termékadóról, ismertebb nevén a chips- vagy hamburgeradóról is jogszabályt szülhetnek a honatyák. Szeptember 1-jétől a cukrozott gyümölcslevekre, energiaitalokra, ételízesítőkre, snackekre, előrecsomagolt cukros termékekre pluszadót vetnek ki, amiből éves szinten húszmilliárd forint bevételt vár az állam.
