Javítaná a kormány a betegek és orvosok közötti kommunikációt
Műhibaperek helyett az orvos és a beteg közötti hatékonyabb kommunikációval javítana az egészségügyi ellátáson, és visszaszorítaná a betegek panaszait a kormány. A feladatot egy új, a terv szerint idén év végéig létrejövő betegjogi központ látja majd el. Az átalakításnak vesztesei is vannak: a betegek panaszait vizsgáló jogvédők munkaidejét és fizetését harmadával csökkentik - írja az [origo].
Egy júniusi kormányhatározat értelmében 2012. január 1-jén áll fel a betegjogvédelmi és betegdokumentációs feladatokat ellátó új hivatal, az Országos Betegjogi és Dokumentációs Központ (OBDK). A tervekről egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni, a központ felállítását előíró Semmelweis-terv szerint az átalakítással az a célja a kormányzatnak, hogy hatékonyabbá tegye az orvosok és a betegek közötti kommunikációt, csökkentse a műhibaperek költségét és a kórházi kórlapokat hatékonyabban dolgozza fel.
A központ előkészítésével megbízott főtanácsadó, Mogyorósi Dorottya az [origo]-nak azt mondta, az intézmény létrehozását az indokolta, hogy a betegek érdekérvényesítő lehetőségei - mint a panaszok kezelése vagy a kórházi dokumentációk kérdése - töredezettek, néhol hiányosak. Ezekre a feladatokra az elmúlt 20 évben egységes hivatal nem jött létre, "a kormány ezzel a döntésével tehát olyan hiányt pótol, ami a betegjogvédelemben régóta fennáll" - tette hozzá.
Gondoskodó orvosok, felkészült betegek
Az intézményben egészségügyi, jogi, adatvédelmi és biztosítási szakemberek fognak dolgozni a betegek jogainak védelméért, de Mogyorósi Dorottya egyelőre nem tudta megmondani, hogy összesen hány munkatársuk lesz. Az kiderül az egészségügy átalakítását célzó, május végén elfogadott Semmelweis-tervből, hogy a betegjogvédelm irányítását az OBDK fogja átvenni az azt eddig felügyelő Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivataltól (NRSZH), arról azonban még nincs döntés, hogy ennek mi lesz a tartalma, illetve, hogy az ellátott- és gyermekjogi szakemberek hova fognak tartozni.
Magyarországon 2000 óta működik betegjogi képviseleti rendszer, jelenleg körülbelül 120 beteg-, ellátott- és gyermekjogi szakemberrel. A betegjogi képviselők feladata az, hogy felvilágosítsák a betegeket arról, milyen jogaik vannak: például milyen esetekben és hogyan tarthatják a kapcsolatot hozzátartozóikkal, milyen helyzetekben van joguk megtagadni az ellátást, elhagyni a kórházat vagy épp megismerni minden rá vonatkozó egészségügyi dokumentációt. A betegjogi képviselők segítenek azoknak a betegnek is, akiket sérelem ért a kórházban, hogy panaszt tudjanak tenni vagy kivizsgáltassák ügyüket. A kórháztól függetlenül, de a kórházban, általában meghatározott fogadóórákban dolgoznak, és a betegek bármikor elérhetik őket telefonon is.
A kommunikáció a kulcs
Az új hivatalról keveset tudnak az [origo]-nak beszélő betegjogi képviselők, mindössze a Semmelweis-tervben elolvasott négy oldalból értesültek arról, hogy az NSZRH felügyeletét az év végén felvátlja az OBDK. A felületes ismeretek ellenére többen egyetértenek a tervezet több pontjával. "El kellene mozdulni panaszközpontúságtól a tájékoztatásközpontúság felé" - mondta az [origo]-nak egy betegjogi képviselő, aki szerint a kommunikáció a legfontosabb a beteg és az orvos közötti kapcsolatban.
"Ha a beteg sok tájékoztatást kap a szolgáltatás igénybevétele során, akkor sok olyan probléma nem is generálódik, ami a rendszerben benne van" - utalt arra, hogy szerinte a beteg akkor tud megfelelő döntést hozni a kezeléséről, ha valamennyi kockázattal, mellékhatással tisztában van. Ez azonban egyre nehezebben valósul meg, ugyanis több megkérdezett is azt mondta, hogy az elmúlt 2-3 évben jelentősen nőttek az orvosok adminisztrációs terhei, így kevesebb idejük jut a betegekkel való kommunikációra.
A cikk folytatása az [origo] oldalán található.
