Felmondanak a doktorok
198 rezidensre lenne szükség a dél-alföldi megyék egészségügyi intézményeiben, ám idén Szegeden csak 150 végez, és jelentős részük külföldön keresi a boldogulást - írja a délmagyar.hu.
A lábukkal szavaznak az egészségügyben dolgozók: az alacsony bérek miatt az aktív orvosok 13 százaléka távozott, mióta 2004-ben beléptünk az Európai Unióba. Az arány a rezidensek körében sokkal nagyobb. Pedig a lakosság elöregedése miatt a korábbiaknál is jobban kellenének itthon a gyógyítók.
198 rezidensre lenne szükség a dél-alföldi megyék egészségügyi intézményeiben, ám idén Szegeden csak 150 végez, és jelentős részük külföldön keresi a boldogulást. Nem csak a rezidensek, a fiatal szakorvosok szavaznak a lábukkal a hazai egészségügy állapotáról és a változatlanul alacsony bérekről: az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta az aktív doktorok 13 százaléka távozott.
– Felmondólevele letétbe helyezését tervezi a klinikai orvosok 90 százaléka. Előzetes tájékozódásunk szerint csak a vezetői pozícióban lévők, illetve a paraszolvenciás szakmák képviselői nem írják alá az erről szóló dokumentumot – mondja Horváth Zoltán. Az ifjú sebész a Magyar Rezidensszövetség szegedi szervezetének képviseletében hangsúlyozza: nem csupán a fiatal szakemberek érdekében, hanem a hazai egészségügy minőségéért harcolnak. A rezidensszövetség bejelentette: a december 31-éig letétbe helyezett felmondólevelüket aktivizálják az orvosok, ha a kormány nem növeli a béreket. A szervezet szerint a szakma becsületét vissza kell állítani.
Kezdeményezésük szerint a nemzetgazdasági átlag háromszorosának megfelelő fizetést kaphatnak a doktorok: a kezdőknek nettó 200, a szakorvosoknak nettó 300 ezer forintos fizetést szeretnének. Álláspontjuk a kormány által elfogadott Semmelweis-terv nyilvánosságra hozatala után sem változott, mert szerintük a koncepcióból hiányzik az egészségügyi dolgozók bérrendezésére vonatkozó konkrét számok és határidők.
– Javaslatot dolgoztunk ki arra, miként lehetne 3 év alatt a duplájára növelni az egészségügyben dolgozók bérét, javítani a felszerelés minőségét, felújítani az egészségügyi intézményeket – emlékeztet Horváth Zoltán. A rezidensszövetség javaslatai közül példaként említi: az ország költségvetésének 16 százaléka megy el közszolgáltatásokra, de ennek belső arányait megváltoztatva, 6 százalékot az egészségügyre irányítva előteremthető lenne a szükséges pénz nagy része. Az is növelné a forrásokat, ha a közbeszerzési szisztémát megváltoztatva csökkenne például a műszerek ára.
