Csontvázakat keres az egészségügyi tárca
Szócska Miklós államtitkár szerint az uniós forrásokból épülő beruházások fenntarthatatlanok lesznek. Cserháti Péter helyettes államtitkár szerint nem lehet jól működtetni, nincs elegendő orvos és szakdolgozó sem. A Somogyi Hírlap két település, Csurgó és Tab példáját mutatja be.
Csurgón kizárólag a központi finanszírozásból, Tabon ezen felül a társönkormányzatok eddigi ráfordításából megoldják a kistérségeik – öszszesen mintegy 40 ezer ember – ellátását dimenzionálisan javító intézményüzemeltetést. E két somogyi kisváros is elnyerte a beruházáshoz szükséges csaknem 1-1 milliárd forintos uniós támogatást, s legfeljebb azon főhet a fejük, hogy mindkét, egyenként több mint tízszakmás járóbeteg-központ átadása csúszik. A tabit januárban, a csurgóit tavasszal kezdik üzemeltetni.
Mivel a fentiek miatt a lap helyben nem talált problémát, az egészségügyi szakállamtitkárság segítségét kérte: a minisztérium azt írta, a fejlesztések az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) kasszája számára 2010-ben 253,3 millió, 2011-ben 2,4 milliárd, 2012-től pedig évente 3,2 milliárd többletkiadást eredményeznek. A többletkapacitás-igényekről a járóbeteg-kassza terhére döntött az előző kormány. Pénzügyi, s ezzel összefüggésben filozófiai tehát a probléma gyökere: hová tegyék az egészségügyi ellátás hangsúlyait. Ismert, a háziorvosi alapellátás lesz a megerősítés egyik kulcsszereplője, erre épül a járóbeteg-szakrendelés, hogy csak az indokolt esetek kerüljenek a kórházba. Ebben a szektorban a súlyponti kórházak helyett várhatóan visszatérnek a progresszivitás szerint tagozódó háromszintes rendszerre: városi, megyei és a speciális feladatokat ellátó 7-8 nagy centrumhoz. Terveik szerint a szociális feladatokat leválasztanák az egészségügyről, ezzel is jelentős forráshoz juthat az ágazat.
Tab
Schmidt Jenő, Tab polgármestere úgy látja, az OEP számára nem jelenthet kibírhatatlan nyomást az új kistérségi rendszer. Nekik az az érdekük, hogy a mintegy 15-16 ezres kistérség helyben kapjon magas szintű ellátást – közte fül-orr-gégészet, szemészet, sebészet, belgyógyászat, pszichiátria, vérvétel és ultrahang –, amit a 24 település eddigi összráfordításából tudnak fedezni az OEP-pénzek mellett. A polgármester úgy látja, akit helyben meggyógyítanak, annak költsége másutt nem jelentkezik, de ezzel persze a kórházak érdekkörét is érintik. A betegutak szervezésére figyelniük kell, tette hozzá, szakorvosaikat a siófoki és a kaposvári súlyponti intézmények kapacitásából tervezik szerződtetni. Ez szerinte szakmailag jó a kórházaknak is, hiszen az orvosok révén „becsatornázzák” magukhoz a betegeket. Tabon a háziorvosi, gyermekorvosi rendelés, tüdőgondozó költözése még ősszel, a szakrendelések indulása januártól várható.
Csurgó
Csurgón az egészségügyi centrum fejlesztését a nagyatádi kórház belgyógyász főorvosa, Orbán Csaba készíti elő egy kht. ügyvezetőjeként. Lapunknak elmondta: a jelenlegi 3-4 helyett 12 szakmában gyógyítanak majd digitális röntgennel, csúcstechnikát jelentő ultrahanggal. Ez a térség településeinek 20-25 ezer lakosát érinti. A sebészet, belgyógyászati, nőgyógyászati és reumatológiai szakrendelés mellé többek között a szemészeti, fül-orr-gégészeti, pszichiátriai, kardiológiai kerül terheléses EKG-val, ideggyógyászat EEG-laborral, valamint onkológia, urológia és bőrgyógyászat is lesz. Úgy készülnek, hogy kizárólag OEP-támogatásból ki tudják gazdálkodni. Ez függ a betegszámtól, amint Tabon, úgy Csurgón is számítanak a beutaló háziorvosok segítségére. A számítások szerint van némi kockázat a rendszerben, különösen kezdetben. Orbán Csaba szerint a járóbeteg-ellátás fejlesztése leveszi a terhet a költségesebb kórházi ellátásról, ahol szerinte még mindig túlméretezett az ágyszám.
Aggodalmak: összehangolás és az integráció lehet a megoldás
Az új kistérségi járóbeteg-szakrendelők közfinanszírozott fenntartásának több lehetséges útja van, fogalmaz az államtitkárság. A megoldás az összehangolás és az integráció lehet, ami az intézmény és a környezetében lévő közfinanszírozott szakellátók közötti betegút-szervezést, a fekvőbeteg-szakellátókhoz való funkcionális integrálódást, vagy az alapellátás és a sürgősségi ellátás koncentrálását jelenti. Mindezt a kistérségek földrajzi, demográfiai helyzete, és közfinanszírozott gyógyítók szerepe alapján lehet eldönteni. Az új intézmények üzemeltetését öt évre kellett vállalni, s 25 kilométeres körzetben végeztek összehangolást a szolgáltatókkal, de nem minden EU-s pályázatot érintően. Ez is aggályos a tárca szerint.
