A Richter már nem termel profitot Magyarországon

A Richter visszafogottságáról ismert vezérigazgatója, Bogsch Erik tegnapi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: akár a hazai textilipar sorsára is juthat a magyar gyógyszergyártás. A Richter az idei második negyedévben harmad akkora eredményt ért el, mint egy évvel ezelőtt, és Magyarországon már nem termelnek profitot. Az Orbán-kormány már nem csak a külföldi gyökerű multinacionális cégek megsarcolásával kívánja korrigálni gazdaságvezetési hibáit, hanem a legsikeresebb magyar cégek túladóztatását, nyereségének megcsapolását is a mindennapok gyakorlatává tette. 

Amikor különadóról beszélünk, akkor elsősorban a pénzintézeteket, az energetikai és telekommunikációs vállalatokat, valamint a multinacionális kereskedelmi cégeket sújtó többletteherre gondolunk. Gyakran megfeledkezünk gyógyszeriparról, azon kevesek egyikéről, amely a rendszerváltás után talpon maradt, és sikeresen megtalálta azokat az új, külföldi piacokat, amelyek képesek pótolni az itthon - az egészségbiztosítási pénztár "jóvoltából" - kieső bevételeket is. Egy évtizeddel ezelőtt még termékeik 30 százalékát, mintegy 40 milliárd forintért értékesítettek belföldre, mára ez 30 milliárd forintra zsugorodott, ami teljes eladásoknak mindössze 13 százalékát képezi. A Richter, mint közismert nem olyan autókat gyárt, amelynek csak külhonban van piacuk, hanem olyan készítményeket, amelyek összetételben és árfekvésben is felveszik a versenyt a külföldiekkel. 

Az Orbán-kormány azonban, mintha összeesküdött volna a hazai gyógyszer gyártók ellen. Bogsch Erik elmondta, hogy 7,1 milliárd forinttal csökkentette a nyereségüket az a szabályrendszer-változás, amelyet idén bevezettek. A július 1-jén ugyanis életbe lépett az a törvénymódosítás, amely a gyógyszeripari különadót 20 százalékra emelte a korábbi 12 százalékról, az orvoslátogatók díja pedig a kétszeresére, havi 0,8 millió forintra növekedett. A gyógyszer-támogatási rendszert is folyamatosan átalakítják, az áprilisi átalakítás egymilliárd, az augusztusi pedig kétmilliárd forint kiesést jelent a vállalatnak. Ugyanakkor a különadó 100 százaléka visszaigényelhető, amennyiben a vállalat kutatás-fejlesztés (k+f) kiadásai elérik, vagy meghaladják a termékeikre 2010-ben kifizetett támogatások 70 százalékát, így a társaság várhatóan 1,9 milliárd forintot igényelhet vissza. 

A teljes cikket az eredti oldalon olvashatja.