A nagy kórház-államosítás
Hiába sokallta a kormányzat a kórházi tulajdonosok számát, az egyházi és az alapítványi intézmények megúszhatják egészségügyi intézményeik államosítását - írja a Népszabadság.
A „visszaállamosítási program” csak az önkormányzati és a most is állami tulajdonban lévő országos intézeteket érinti. Az alapítványi és az egyházi kórházak „valamilyen szerződéses formában” kapcsolódnak majd az új ellátórendszerhez – derül ki Velkey Györgynek, a fővárosi önkormányzat egészségügyi bizottsága elnökének szavaiból. A református egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatói feladatait is ellátó szakpolitikus Szócska Miklós kabinetjének tagjaként maga is részt vesz a fővárosi kórházak egységes állami irányításának szervezésében.
A kormány májusi döntése értelmében 6-9 hónap alatt, legkésőbb 2012 márciusáig meg kell történnie az átadás-átvételnek. A tervek szerint a fővárosban három éjjel-nappal folyamatosan üzemelő, minden bajra megoldást kínáló centrumot alakítanak ki, ezekhez igazítják az egyéb kórházak illetékességi területeit is. Budán három intézmény állna össze erre a célra: a Semmelweis Egyetem Szív- és Érsebészeti Klinikája, valamint a Szent János és a Kútvölgyi Kórház. Pesten az egyik centrum az Állami Egészségügyi Központ lenne; a másikhoz a Nagyvárad tér környékén lévő kórházak „szakmai palettáját költöztetnék össze”,melynek keretében a Semmelweis Egyetem Korányi projektjét bővítenék a volt Országos Baleseti és Sürgősségi Intézettel és az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézettel.
Az új rendszerben az úgynevezett Állami Egészségszervezési Központ „szolgálja ki” a kórházakat, ez az intézmény osztja el a feladat és az ellátandó lakosság arányában a finanszírozást, szervezi a betegutakat, és valamennyi egyéb – gazdasági, illetve közbeszerzési feladatot is átvesz a kórházaktól. Így például a gyógyszerek, eszközök vásárlását, egyes szerződések megkötését, valamint a gazdasági ellenőrzést. Velkey György szerint azonban az intézmények integritása nem sérül, csak átalakul. Mint mondta: attól, hogy sok funkciót központosítanak, még szükség lesz adott helyen a szakmai, ápolási és egyéb feladatok szervezésére. A Népszabadság kérdésére – hogy az Állami Egészségszervezési Központ például hogyan, s egyáltalán gazdálkodhat-e a Semmelweis Egyetem gyógyító kapacitásaival – a szakember azt válaszolta: számára is kérdés, hogy egy ilyen szervezeti forma hogyan érintheti az egyetemi autonómiát. Ilyen értelemben azt biztosan megkérdőjelezi, de létezik egy másfajta szempont is, a betegé. Hozzátette: szerencsés a helyzet olyan szempontból, hogy az egyetem mind oktatási, mind egészségügyi feladatait illetően ugyanazon miniszterhez tartozik, azaz ez a probléma tárcán belül elrendezhető.