Otthon szeretne dializálni? Miért ne?
Rodney Sokolovski azelőtt hetente háromszor késő éjjel kelt fel, és elindult vidéki otthonából a hozzá legközelebb eső Los Angeles-i dialízisközpontba, amely két órányi autóútra volt tőle. A kezelés időigényes volt, és Sokolovski gyakran már a munkanap kezdete előtt kimerült volt.
Ez már a múlté. A 61 éves beteg négy hónapnyi utazgatás után áttért az otthoni dialízisre: minden éjszaka, alvás közben végzi a peritoneális dialízist. Vacsora után kezdi el – ekkor beviszi az utazótáska nagyságú készüléket a nappaliba, és működés közben tévézhet vagy beszélgethet a feleségével. Sokolovski, akinek vesebetegségét a diabétesz és magas vérnyomás okozta, úgy érzi, hogy így jobban tudja kontrollálni a saját életét. Ha úgy tetszik, akár el is utazhat, és magával viheti a készüléket.
Ennek ellenére a vesebetegeknek csak 8 százaléka végzi otthonában a dialízist. Sokan nem is tudják, hogy mód van erre. Mások félnek kipróbálni az otthoni kezelést. Emellett a dialízisközpontoknak csak egy része nyújt kiképzést és támogatást az otthoni dialízishez.
Új szabályozás az otthoni dialízisre
A Medicare állami biztosító új pénzügyi szabályozása megváltoztathatja ezt a helyzetet. Az új rendelkezések arra ösztönzik a dialíziscentrumokat, hogy fogják vissza a költségeket, és ugyanakkor több támogatást nyújtanak a „csináld magad” dialízis megtanításához. Az új rendszer szerint a Medicare fix összeggel támogatja a dialízist, és mivel otthoni dialízis esetén tipikusan kevesebb gyógyszerre van szüksége a betegnek, azaz olcsóbb lesz az ellátása, a központok érdekeltté válnak az otthoni kezelés elterjesztésében.
Nemcsak peritoneális, de hemodialízis is végezhető otthon, bár ez költségesebb. Hemodialízis esetén a betegek hetente négyszer-hétszer mintegy 2,5 órán át végzik a kezelést.
Nem mindenkinek való
Bár az otthoni dialízis sokkal kényelmesebb, és a betegek rendszerint jobban érzik magukat tőle, mint a központ által végzett kezeléstől, mégsem való mindenkinek. A rossz általános állapotú betegeknek, azoknak, akik irtóznak a vértől, vagy akiknek nincsenek otthon őket támogató családtagjaik, nem javasolható ez a kezelési forma.
A kezelés megtanulása hetekig tartó intenzív munkát igényel, és a dialízis nem teljesen kockázatmentes. Előfordulhat fertőzés, vagy levegőbuborék kerülhet a véráramba, ami akár halált is okozhat. A betegeket meg kell tanítani, hogy mit tegyenek a vészhelyzetekben. Sok dialízisközpont megkívánja, hogy a beteggel élő egyik családtag is átessen ezen a kiképzésen.
Az otthoni dialízis kilátásai jók. A múlt évben jelent meg az Archives of Internal Medicine-ben egy közlemény, amely szerint az otthon kezeltek állapota semmivel sem marad el a központokban kezeltekétől. Dr. Rajnish Mehrotra, a Harbor-UCLA Medical Center munkatársa szerint, aki a vizsgálat vezetője volt, a legnagyobb probléma az, hogy a legtöbb beteg nem tud arról, hogy otthon is végezhetné a dialízist. Dr. Mehrotra betegeinek negyedrésze otthon kezeli magát – ez az arány azért ilyen nagy, mert a nővérek már az első vizit alkalmával tájékoztatják a betegeket erről a lehetőségről. A magukat kezelő betegek elégedettek, örülnek annak a szabadságnak, amit ez a kezelés nyújt nekik.
