Milyenek lesznek a jövő kórházai?
Egy XXI. századi kórház fő célja a minél kevesebb beteg minél rövidebb ideig való ellátása, írja összeállításában a GyártásTrend.
Dániában az elmúlt évtizedekben a reformoknak köszönhetően átlagosan 4 alá csökkent a kórházban töltött napok száma és követendő építészeti példákat is ott találunk. Ilyen például az új Aarhusi Egyetemi Kórház vagy a Koppenhágához közeli Hvidovre kórház. Ezek esetében az építészeti alkotótevékenység fókuszában a betegek állnak, akik számára a tervezők humánus környezetet teremtenek a stresszhelyzet ellensúlyozására. A modern kórház ma már nem feltétlenül specializált betegosztályokra szerveződik, a kiságyszámú kórtermek folyamatos teltházzal gazdaságosan működtethetőek, és az otthoni ápolás is egyre inkább előtérbe kerül.
Napjaink új, gyorsépítési kísérlete a konténerekből összeállított kórház, melynek természetesen ugyancsak megvoltak történelmi előképei (pl. a dzsungelkórházak). Az átriumos kórház, mint a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert klinikai tömbje, vagy a budapesti Uzsoki utcai kórház izgalmas átriumfüzére szállodaszerű érkeztetésével, légterével, és a szennyes-tiszta forgalmak konzekvens szétválasztásával, tartós, igényes anyaghasználattal igyekeznek enyhíteni a beteg és a látogató hozzátartozók kórháztól való félelmét.
Ahogy a jelenlegi járványügyi helyzetben és ettől függetlenül is egyértelműen tapasztalható, hogy rendkívül fontos kórházépítészeti és üzemeltetési kérdés lett és lesz a jövőben az épületek szakaszolhatósága és izolálhatósága. Fontossá válnak a mobil diagnosztikai eszközök és különösen fontos a gyógyászati gázellátás, valamint a steril szellőzés, ami a rekonstrukciós beruházások fő kihívását jelenti. Csökkenteni kell a szállítási útvonalakat is, és lehetővé kell tenni a nagy terek rugalmas használatát a KÖZTI építészei szerint.
