Meghalt Magyar László András
"Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár mély megrendüléssel tudatja, hogy 66 éves korában rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Dr. Magyar László András klasszika-filológus, író, költő, műfordító, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Adattár egykori főigazgatóhelyettese, Zsámboky és Weszprémi díjas orvostörténész.
Magyar László András a Szombatnak is szerzője volt, írásaiban reflektált családja zsidó emlékezetére, és ezzel kapcsolatos ambivalens érzéseire.
“Tudod, hogy lett a családunk Magyar? A dédapám, Mondschein Pál vasútépítő-munkás volt, külsôs a MÁV-nál. 1880 körül aztán jött a nagy magyarosítási hullám. Behívják a dédpapit a főnökségre: No, Mondschein úr, magyarosítani kellene a nevét, mert idegen névvel nem dolgozhat a MÁVnál. Dédpapa nagyon egyszerű ember volt. Mondja: Jó, semmi akadálya főnök úr, én megváltoztatom a nevem, de mire változtassam? Mindegy mire, Mondschein Úr, csak magyar legyen! Na, így lettünk Magyarok (…)
Van judaika-gyűjteményem is, egy Lingel-könyvszekrényben. Sokat tudok erről a témáról, relatíve. Ahhoz képest túl sokat is. Valósággal beleégnek az agyamba ezek a dolgok, falom, megjegyzem őket, rágódom rajtuk. És állandóan antennázom, összerándulok a legkisebb utalásra.
Hogy mi vagyok akkor? Hát Magyar Laci. Elsősorban. Aztán magyar is vagyok, magyarul írok, magyar műveltségem van, magyar a családom, magyarok a gyerekeim, unokáim, Magyarországon élek, magyarul eszem és álmodom. Mi kell még? A vallás az más lenne, de nem vagyok vallásos. Gottseidank.
Igen, ez igaz, mindenkinek azt mondom, hogy az vagyok. Ha kérdik, pláne. Hogy miért? Mert a másik verziót hosszú lenne magyarázni, az apáca-keresztanyával, meg a félelembőlmegkereszteléssel és ezzel a szép, kövér tudathasadással.“