Meghalt Bitó László
Meghalt Bitó László kutatóorvos, a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztője, magyar író. A hírt felesége közölte.
Budapesti tisztviselők gyermekeként született. Családi háttere miatt az 1950-es években kitelepített, majd munkaszolgálatos volt a komlói bányában. Az 1956-os forradalom egyik helyi vezetőjeként fogságba esik, szökése után az Egyesült Államokba menekül, ahol egy tanulmányi versenyen ösztöndíjat szerez a Bard College-ba. Az egyetem elvégzése után sikeres orvoskutatói karriert épít, írja a Wikipédia..
Tudományos munkássága szinte kizárólag a Columbia Egyetemhez kötődik New Yorkban, ahol az akadémiai ranglétrát végigjárva professor emeritus lett. Orvoskutatóként a szem öregedését és változását kutatta, és jelentős eredményeket ért el a zöldhályog kialakulása, megértése és kezelése terén. Tudományos pályafutásának eredménye a 2002-ben az év gyógyszerének választott Xalatan kifejlesztése, mely a vakságot okozó glaukóma kezelésében a műtéti beavatkozást egyes esetekben szükségtelenné teszi. Orvoskutatóként 145 publikációja és 3 kötete jelent meg. Az egyetemes orvostudomány terén elért eredményeiért, a zöldhályog elleni cseppek felfedezéséért és a Columbia Egyetem Kelet- és Közép Központja magyar programjának támogatásáért a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal díjjal tüntette ki 2004-ben a magyar köztársasági elnök.
Bitó László az 1990-es években hazatelepült szülővárosába, Budapestre, és visszavonult a tudományos kutatástól, akkortól főleg irodalmi és közéleti tevékenységet folytatott. Első két kötete 1956-os élményeit dolgozza fel. Első jelentős sikere az Ábrahám és Izsák című bibliai regény, amelyet több nyelvre lefordítottak, illetve Budapesten színpadra állítottak. Az Izsák tanítása és a Názáreti Izsák ennek a műnek továbbgondolásaként született.
Bitó Lászlónak rendszeresen jelentek meg rövidebb közéleti írásai a magyarországi sajtóban, ezeknek egy válogatása Nekünk kell megváltanunk magunkat címen jelent meg 2004-ben. A szerző orvoskutatói múltja okán szenvedélyes résztvevője volt az eutanázia vitáknak, ennek szentelte Boldogabb élet – jó halál című kötetét, amely magyarul, oroszul, szlovákul és németül jelent meg.
