Magyar segítség az Ugandai Szívkórháznak
Átadta az Ugandai Szívkórház magyar kivitelezésben modernizált intenzív gondozási részlegét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Kampalában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az átadáson arról számolt be, hogy ezen projektre Magyarország valaha volt legnagyobb, összesen 17 millió dollár értékű afrikai gazdaságfejlesztési programja keretében került sor Ugandában. Beszédében aláhúzta, hogy az Ugandai Szívkórházat a Semmelweis Egyetem szakértőinek segítségével olyan korszerű eszközökkel szerelték fel nagyjából hárommillió dollár értékben, amelyek majd nagyban hozzájárulhatnak az emberi életek megmentéséhez.
Bejelentette, hogy a kormány tizennyolc lélegeztetőgép átadásáról is döntött, amelyek szavai szerint szintén sokak halálát megelőzhetik, különösképp vészhelyzet esetén, mint ahogy a koronavírus-járvány idején tapasztalható volt. Továbbá azt közölte, hogy hazánk készen áll az együttműködés folytatására az egészségügyi intézmény fejlesztésének második szakaszában is,a további támogatásról hamarosan megkezdődhet a tárgyalás.
Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Uganda fogadja be a legtöbb menekültet Afrikában, és ez nagy terheket ró az országra mind az érintettek ellátása, mind pedig a határok védelme terén. Figyelmeztetett, hogy amennyiben Kampala nem lesz képes viselni ezt a súlyos terhet, akkor Európának kell majd. Ha Uganda nem fogadja be a menekülteket, és ha nem sikerül megőrizni a stabilitást ebben a rendkívül törékeny térségben, akkor sokan útnak fognak indulni Európa felé. Ennek kapcsán az ország rendkívül felelősségteljes magatartását méltatta, és kiemelte, hogy a kormány ezt nagyra értékeli, de nem csak nagy értékeli, hanem támogatni is próbálja, pusztán szavakkal ugyanis nem mennének sokra Ugandában. Hangsúlyozta: Magyarország azon alapelv mentén jár el, hogy a segítséget kell oda vinni, ahol baj van, és nem a bajt oda hozni, ahol egyelőre nincsen baj.
A miniszter felidézte a pandémia időszakának kihívásait, és kijelentette, ez az időszak rámutatott, hogy a fejlett technológiák ellenére valójában milyen védtelen is az emberiség a hasonló egészségügyi válságokkal szemben. "Az elveszített emberéleteket nem adhatjuk vissza, de feladatunk a szükséges tanulságok levonása az ellenálló képesség, a felkészültség javítása érdekében", fogalmazott. Kiemelte, hogy fontos felkészíteni az egészségügyi rendszereket az ilyen eseményekre is, Magyarország ezért vakcinagyár építéséről döntött, gyártási kapacitásokat épített ki lélegeztetőgépek, védőmaszkok, kesztyűk előállítására, illetve teherszállító repülőgépet is vásárolt.
"Olyan kapacitások kiépítésére van szükség, amelyek normális körülmények között talán feleslegesnek tűnhetnek, de válság idején életeket menthetnek. Azt is számításba kell venni, hogy a vírusok nem ismernek határokat, s nem törődnek a geopolitikával, a politikai beállítottságokkal, tehát ezen a téren mindannyian egy hajóban evezünk", összegzett.
