Leggyakoribb panaszok az onkológiai ellátás során

„A leggyakoribb panasz a hosszú várakozási idő a szakrendeléseken, valamint az, hogy az ellátás nem érkezési sorrendben történik, de ennek okáról a várakozók nem kapnak tájékoztatást. A kezelésre, vizsgálatra - az előjegyzett időponthoz képest – a várakozás akár több óráig is eltarthat. Ezek az egyébként is feszült, ideges, rémült betegeket felháborítják, miközben az egészségügyi ellátás helyzetét tekintve sajnos az orvosokon kívülálló körülményekben rejlenek az okok” – kezdi Bodnár Ágnes, az Intima.hu betegjogi szakértője.

„Egy másik tipikus gond, amikor valakinek két hónap alatt sem sikerül telefonon időpontot kapni, mert a megadott szám vagy mindig foglalt, vagy nem veszi fel senki, így sokszor előfordul, hogy a betegeknek akár kilométereket kell utaznia egyetlen időpontért. Ezek azok az esetek, amit mindenképp jelezni kell az osztály vagy az intézmény vezetőjének.

Gyakoriak az orvosok, szakdolgozók hangnemével, bánásmódjával, stílusával kapcsolatos panaszok is. Ilyenkor ezt lehetőség szerint írásban jelezzük a rendelést, vagy az osztályt vezető főorvosnak, kérve az intézkedését, például egy személyes békítő beszélgetést, egy bocsánatkéréssel. Amennyiben nem történik megfelelő intézkedés, úgy az intézmény vezetőjéhez kell fordulni írásban.

Rendszeres panasz, hogy a szakrendelésen a beteg jelenlétében, sőt esetleg vizsgálata közben is az orvosok magánbeszélgetéseket folytatnak telefonon, de akár személyesen is a rendelési idő alatt. Ilyenkor érhető módon a beteg nem érzi, hogy ő lenne a fontos: a részletek elvesznek, hiszen ezekben az esetekben a doktor figyelme megosztott. Vannak esetek, amikor sérül az orvosi titoktartás, mert nem kompetens személy is jelen van a vizsgálat során, esetleg éppen olyankor, amikor a legbelsőbb dolgairól beszélne a páciens, vagy éppen félmeztelenül áll a vizsgálóban.

Ezek mind-mind teljesen jogos sérelmek. Ahogy az is, ami sajnos nagyon jellemző, hogy az orvos nem ad megfelelő tájékoztatást, nem kommunikál a betegével, vagy nem a beteg számára érthető módon értelmezi a tüneteket, nem indokolja meg miért, és milyen vizsgálatokat kell elvégezni, nem magyarázza el a betegség lényegét, nem tájékoztatja betegét a terápiás lehetőségekről.

Valamennyi ilyen eset már a bizalmat is rombolja, így akár orvost is válthatunk. Mert ehhez bármikor jogunk van” – mondja a betegjogi szakember.