Korlátozott kártérítés?
.jpg)
Fogyasztóvédelmi kérdésnek számítanak Amerikában a rendkívül gyakori műhibaperek is (évente 200 ezren halnak meg orvosi gondatlanság miatt), tekintve, hogy a rendelők, kórházak ugyanúgy magánszolgáltatók, mint például egy gyilkos galócát felszolgáló étterem.
Noha a közhiedelemmel ellentétben a perek két százalékában szabnak csak ki büntető-kártérítést, és ennek leggyakoribb összege 38-50 ezer dollár között van, viszonylag új fejleményként az USA is igyekszik visszaszorítani a gyakorlatot. A legfelsőbb bíróság többször is úgy foglalt állást, a tisztességes eljáráshoz való jogból kiindulva: ha a büntető-kártérítés négyszeresen meghaladja a ténylegest, úgy az alkotmányossági aggályokat vet fel, ha pedig tízszeresen, az már szinte bizonyosan alkotmányellenes.
Az egyik ilyen vitatott eset a BMW egy alabamai ügye volt, ahol a bíróság első fokon négymillió dolláros, a tényleges kártérítéshez képest éppen százszoros büntetésre kötelezte a német autógyárat, miután egy vásárló, Ira Gore észrevette: a neki újként eladott gépkocsit előbb átfestették - mint kiderült, egy leplezett sérülése miatt. Egy tavalyelőtti, ismét a Philip Morrist érintő ítéletében a legfelsőbb bírói fórum tételesen kimondta: a büntető-kártérítés nem vonatkozhat olyan vétkes cselekményre, amelyet nem a felperessel szemben követtek el - azaz a dohánygyárakat nem lehet például a tüdőrákos megbetegedésekért „általában" elítélni. A Public Citizen fogyasztóvédelmi szervezet arra figyelmeztet: a büntető-kártérítések korlátozásával a jogvédelem hálója Amerikában igencsak lyukassá válik.
Forrás: Népszabadság
