Kitekintő
Kevesebb, olcsóbb beavatkozással eredményesebb lehet az egészségügy
2010. március 17. 10:49
Az amerikaiak egészségét, az Egyesült Államok egészségügyi helyzetét jobban lehetne egyszerűbb életviteli változtatásokkal javítani, mint a technika látványos fejlesztésével vagy új gyógyszerekkel.
Az amerikai egészségügyi reform kidolgozásával kapcsolatban kifejtett véleményt a világ egyik leghagyományosabb orvosi szakfolyóirata, az angolLancet közölte.
Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz. Mintegy kétszer annyi pénzt fordítanak minden egyes lakó egészségére, mint az Európai Unió legfejlettebb államai, de a világranglistán a várható életkilátások vagy a csecsemőhalandóság területén egyaránt csak a tizedik-huszadik helyen található.
Az iparilag fejlett országok közül az Egyesült Államok költi a legtöbbet egészségügyre, de ennek költséghatékonysága igen rossz. Mintegy kétszer annyi pénzt fordítanak minden egyes lakó egészségére, mint az Európai Unió legfejlettebb államai, de a világranglistán a várható életkilátások vagy a csecsemőhalandóság területén egyaránt csak a tizedik-huszadik helyen található.
Az egészségügyi statisztikával foglalkozó hivatal által az amerikai közegészségügy helyzetéről most nyilvánosságra hozott jelentés szerint a halálozás első számú okát továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek jelentik. 2008-ban csaknem 650 000 ember fejezte be életét szív- és érbetegségek következtében az Egyesült Államokban.
A jelentésben külön fejezet foglalkozik az egészségügyi technika fejlődésével és ennek költségvonzatával. A szívbetegséggel kapcsolatos három legdrágább beavatkozás a koszorúér-tágítás, a koszorúér-szűkület áthidaló műtétje és a különféle szívritmus-szabályozók, pacemakerek beültetése volt.
A ritmusszabályozók műtéti gyakorisága 1999–2006 között 64 százalékkal nőtt, a koszorúér-szűkület tágítása miatt kórházban ápolt betegek száma is 65 százalékkal lett több. Az új technológiák – a koszorúér-tágítás során gyakran behelyezett, fémhálóból készült henger, a stent – bevezetése tovább drágította a szívroham miatt kórházba kerülő betegek ellátását. Még gyorsabban nőtt a gyógyszerköltség: a kilencvenes évektől 2003–2006-ra a koleszterincsökkentő gyógyszerek felírása megtízszereződött.
A Lancet szerkesztői szerint többet lehetne tenni az egészségért, ha megfelelően kezelnék a magas vérnyomásúakat és ha minden harmadik amerikai, aki kövér, hajlandó volna lefogyni.
A közlemény emlékeztet arra, hogy évtizedekkel korábban az Egyesült Államokban a dohányzók arányát meglepő gyorsasággal, jelentősen sikerült csökkenteni. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy minden nyilvános helyen – hivatalban, étteremben, üzletekben – teljesen megtiltották a dohányzást. (Az egészségügyi statisztikák szerint a dohányzó munkavállalók gyakrabban betegek, többször hiányoznak a munkából, mint nem dohányzó munkatársaik.)
Miközben az élsport legtöbb ágában amerikai versenyzők vannak az első helyen, a rendszeres testmozgás, a szabadidősport területén a helyzet egyáltalán nem jó. Az utolsó évtizedben semmiféle javulást nem észleltek: 18 éves kor fölött az Újvilág lakóinak csupán 31 százaléka mozog rendszeresen.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése kapcsán az angol szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a magas vérnyomás sokkal ritkábban következne be, ha sikerülne a napi konyhasófogyasztást csökkenteni. A magas vérnyomás diagnózisa sokak szerint az egyetlen, bizonyíthatóan költséghatékony szűrés: gyermekkortól kezdve mindenkinek időnként mérjék meg a vérnyomását, hiszen a vizsgálat gyakorlatilag semmibe nem kerül. Becslés szerint minden harmadik felnőttnek magas a vérnyomása: ez 73 millió amerikai hipertóniást jelent.
Dr. Matos Lajos, MTI
