Császárvonal: hitelesen a császármetszésről
Miközben a WHO 10-15 százalék körüli császározási arányt tart ideálisnak és elfogadhatónak, hazánkban a babák 40, globálisan pedig 21,1 százaléka születik így.
A császármetszéssel kapcsolatban a mai napig rengeteg tévhit kering, a műtét megelőzési lehetőségeiről, menetéről és következményeiről, a beavatkozás utáni regeneráció lépéseiről alig hall érdemi információkat egy átlag kismama. Április (az ICAN kezdeményezésére) a császármetszéssel kapcsolatos informálódás hónapja: égető szükség van hiteles információkra szülés előtt, a császármetszést illetően is. A WHO arra is rámutatott, hogy ha az ajánlott 10-15 százaléknál gyakrabban végzik a beavatkozást, az nem jár az anyai és gyermeki halálozási arányok jelentős csökkenésével.
A császármetszéssel kapcsolatos informálódás hónapja azonban nem pusztán a magas császárarányokra való figyelemfelhívásról szól, vagy arról, miért olyan alacsony a császár utáni hüvelyi szülések (VBAC) aránya, de egyben arra is rá kíván világítani, hogy az érintettek milyen bánásmódban részesülnek a beavatkozás során. Informálják-e az édesanyát arról, mi történik vele, babájával? Kapnak-e lehetőséget a kísérők, hogy végig a szülő nő mellett maradjanak? Támogatják-e az anyát, hogy az újszülött megszakítás nélkül vele lehessen? Kap-e érdemi segítséget minden érintett a posztoperatív időszakban (szoptatás, gyógytorna, pszichés támasz)? Mert császármetszés esetén is minden anyát megilletnek az alapvető betegjogok, hogy kompetensek maradhassanak a folyamat során, hogy minél kevésbé traumatizálódjanak a rendszerben (különösen sürgősség, komplikáció esetén), ám a tapasztalatok sajnos nem ezt mutatják.
Rutin, de nagy hasi műtét
A császármetszés nagyszerű orvosi vívmány, melyre életmentő beavatkozásként gondolunk, de ma, amikor az egekbe szökik a műtéti szülésbefejezések száma, nem lehet eleget beszélni a császármetszés valódi arcáról. „Bárki, még az is, aki a legtudatosabban készül a szövődménymentes hüvelyi szülésre, kerülhet olyan helyzetbe, hogy végül a szülést – akár az ő, akár születendő gyermeke egészsége érdekében – császármetszés útján kell befejezni. A stressz forrása sokszor az ismeretlentől való félelem, így az, aki lelkiekben egy kicsit is felkészül a császármetszés lehetőségére, sokkal jobban fogja megélni azt” – mondja dr. Prosszer Mária, szülész-nőgyógyász, a Császárvonal applikáció szakmai védnöke. Tapasztalatai szerint, ha őszintén felkészítik a leendő édesanyákat arra, hogy mi várható, könnyebb lesz túllendülniük az első néhány nehéz napon. „A császármetszés ugyan rutin, de ettől még nagy hasi műtét!” – figyelmeztet.
Felelős döntés kiegyensúlyozott tájékozódás után
Erre hívja fel a figyelmet Veisenberger Eleonóra dúla, perinatális szaktanácsadó jelölt, a Császárvonal szakértőjeis. „A szülésről való elképzeléseink sokszor tele vannak tévhitekkel, és nem biztos, hogy van mellettünk olyasvalaki, aki segít tisztán látni. A császármetszés ráadásul hatással van a pszichénkre, testünkre és környezetünkre, rövid és hosszú távon is” – magyarázza, és minden várandós anyát arra biztat, ismerkedjen a császárral, a császár utáni hüvelyi szülés témakörével is. Az előzetes információszerzés ugyanis magabiztosságot adhat, ráadásul a megfelelő tájékozódás nyomán a hasi szülés meg is előzhető, akár már szülésünk helyszínének tudatos megválasztásával, ahol a császárarányok alacsonyak, a VBAC-mutatók kedvezők. Kiemeli továbbá, hogy műtét esetén is – mely ritkán néz ki úgy, mint a kórházas sorozatokban –, megilleti az anyákat a korrekt tájékoztatás. „llyenkor még nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az anya kompetenciaérzete ne sérüljön, és ha mégis, az ahhoz való visszatalálás gördülékeny legyen. Ez pedig a kórházi személyzet feladata, erre mindig kellene hogy legyen idő.”
A testünket életre szólóan megbolygatja
Rákosi Dóra gyógytornász, a Császárvonal egyik ötletgazdájanaponta szembesül azzal, hogy császár után mennyire kevés információjuk van az édesanyáknak, mi is történt velük, s hogy mit tudnak tenni a minél szövődménymentesebb gyógyulásért, a műtéttel összefüggő panaszok (pl. trombózis, hasűri összenövések) megelőzéséért. „Tíz réteget vágnak át a hason, hogy a babát ki tudják emelni. Szülés után az anya annyi visszajelzést kap, hogy szép a sebe, vagy a hathetes kontrollon, hogy ‘minden mehet’. Ez félrevezető lehet, és az is, ha azt látjuk, császár után hat héttel valaki már fut, edz. A várandósság alatt, a pocak növekedésével ugyanis megváltozik a test biomechanikája, és jön a műtét, mely után a testnek gyakran segítségre van szüksége, hogy testrészeink újra kapcsolódhassanak egymással, az idegrendszerrel. Mindez egy hormonálisan, idegrendszerileg zűrös időszakban. Ezért minden császárral szült anyának végig kellene mennie egy regeneráló programon, hogy a mindennapos terhelésekhez megerősödjön, s csak aztán visszatérni a korábbi mozgásokhoz.”
Ezért jött létre a Császárvonal
A császárral kapcsolatos hiteles információk közvetítése volt a célja a Császárvonal projektnek is, mely két édesanya komplex kezdeményezése. Munkájuk során szakértők segítségével egy informatív, ingyenes mobilapplikációt álmodtak meg (Android, iOS), melyben a császár előtti, a kórházi és a gyermekágyi időszakról is részletesen lehet olvasni.
