Civil kutatók a bakteriológiában
Az ezredforduló óta terjedő, a laikusok erőforrásait is felhasználó kollaboratív módszerrel vizsgálják Nagy-Britanniában a fertőzéses hasmenés leggyakoribb bakteriális kiváltója, a Campylobacter földrajzi elterjedtségét, írja az Applied and Environmental Microbiology tanulmánya.
A civil tudomány (más neveken önkéntes monitorozás vagy hálózatos tudomány) olyan tudományos kutatás, amit részben vagy egészében amatőr kutatók végeznek, és lehetővé teszi a lakosság részvételét a tudomány művelésében. A több száz éve létező módszer a legújabb technológiáknak köszönhetően az ezredforduló óta újabb fejlődési szintre került, és ma már a polgárok nemcsak kihasználatlan számítógépes kapacitásaikat ajánlják fel asztrofizikai vagy kvantummechanikai projektek gyorsabb lebonyolítása érdekében, de részt vesznek csillagászati képek azonosításában, agytérképezésben vagy proteinek 3D-s szerkezetének felderítésében, sőt hatékonyabb fehérje-gyógyszerek tervezésében is (Eric Hand: Citizen science: People power; Nature).
A civil tudomány egyik fontos szelete az adatgyűjtés, ennek egy nagy-britanniai példájáról számol be az Applied and Environmental Microbiology tanulmánya (Natalia Jones és munkatársai: A novel sampling method for assessing human-pathogen interactions in the natural environment using boot socks and citizen scientists, with an application to the seasonality of Campylobacter).
A University of Liverpool által indított kollaboratív program – ENIGMA project – célja, hogy feltérképezze az iparilag fejlett országokban a diarrhoea leggyakoribb okának számító Campylobacter elterjedtségét a szigetországban. Nagy-Britanniában évente kb. 700 000 diarrhoea-eset fordul elő, ezekből kb. 200 végződik halállal, és az ország évente 600 millió fontot költ az akut Campylobacter-fertőzések kezelésére, többet, mint a Salmonella, Listeria és E. coli O157 esetekre együttvéve.
A Campylobacter-fertőzés szezonális, késő tavasszal növekszik a megbetegedések száma, és a csúcs nyár elején következik be, azonban az ország különböző részein jelentős különbségek vannak. Ennek az okát és a Campylobacter vad populációját akarta feltérképezni az ENIGMA projekt, aminek érdekében 60 önkéntes adatgyűjtőt vontak be a liverpooli bakteriológusok. Az önkéntesek feladata az volt, hogy 16 hónap alatt három hetente 2,5 mérföldes sétára induljanak Anglia különböző részein, egyik cipőjükön egy zacskóval, amit aztán steril kesztyűvel levéve és kifordítva, biohazard csomagban küldtek be a központi laboratóriumba.
Mint kiderült, a Campylobacter jóval elterjedtebb volt Észak-Nyugat Angliában, ahol a földek nagy részén állattenyésztés zajlik, mint Kelet-Angliában, ahol földművelés (a zacskók 55,8%-a, vs 38,6%-a hordozta a baktériumot). A mikroba előfordulása valamennyi régióban télen volt a leggyakoribb, azonban Észak-Nyugat Angliában tavasszal is meg lehetett figyelni egy csúcsot. A kórokozó nagyobb levegőnedvesség és hidegebb hőmérséklet esetén gyakoribb volt; leggyakoribb fajtája a C. jejuni volt, a C. coli szinte csak az állattenyésztéssel foglalkozó régiókban fordult elő.
A kutatást vezető Sarah O'Brien elmondja: a humán Campylobacter-fertőzések fele esetében ismeretlen a transzmissziós útvonal, és az esetek 40%-a történik a tavaszi csúcsidőszakban. Általában úgy véljük, hogy élelmiszerrel történik a fertőzés, azonban a környezetből származó kórokozóknak is nagy szerepük lehet; az élelmiszerből, illetve a környezetből származó fertőzések relatív szerepének, valamint a két fertőzésforrás interakciójának a megállapításához járul hozzá a civil kutatók részvételével zajló projekt.
