Az egészségügyből hiányzik a legtöbb munkaerő az EU-ban
Az egészségügyben és IKT-szektorban (információs és kommunikációs technológiák) a koronavírus-járvány tovább súlyosbította a szakemberhiányt, írja a Portfolio.
A Covid miatt bevezetett legtöbb korlátozás megszüntetésével a munkaerőpiac feszesége fokozódott olyan ágazatokban is, mint a vendéglátás és a kiskereskedelem. Utóbbi szektorokat különösen érintettek a lezárások, és jelentős számú munkaerőt veszítettek el a járvány alatt, miután sokan jobb feltételeket kínáló szektorokban találtak maguknak állást.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az európai gazdaság zöld és digitális átalakulásához egyre nagyobb szükség van új szaktudásra, készségekre (skillekre).
Az adott munkakörhöz szükséges szaktudás és az állásra jelentkezők tényleges skilljei közötti eltérés (skills mismatch) az Eurofound jelentése szerint különösen az IKT-szektorban mutatható ki. De a skills mismatch jelenség az építőipart is erősen sújtja, ahol a megfelelő szaktudással rendelkező szakemberek hiánya veszélyezteti a tagországok karbonsemlegességre vonatkozó ambiciózus vállalásait. Emellett több szektorban az is problémákat okoz a megfelelő tudású szakemberek megtalálásában, hogy a digitális készségek számos munkakörben egyre inkább alapvető készségekké válnak.
A napjainkat jellemző gyorsan változó technológiai folyamatok mellett az Eurofound szerint kiemelt fontossága van annak, hogy a kormányzatok, a munkaadók, a szakszervezetek és a képző intézmények szorosan együttműködjenek annak meghatározásában, hogy mely szaktudásra, képzettségekre van igény jelenleg, és milyenekre lesz szükség majd a jövőben.
A munkaerőhiány különösen a nem túl jó munkakörülményekkel rendelkező szektorokat, így például az egészségügyet, illetve a hosszú távú gondozást sújtja.
A munkakörülmények kérdése, valamint a Covid hatásai mellett a szakemberhiányához az is hozzájárul, hogy ezen szektorokban alacsony a beruházások mértéke. Emellett az is gondot okoz, hogy az egészségügyben kevés férfi dolgozik (igaz, egyes szakmák, például a sebészek terén éppen az ellentétje igaz). Az Eurofound jelentésében szereplő adatok szerint 2022 harmadik negyedévében Magyarországon az üres állások aránya e szektorokban 3,9 százalékot tett ki. Az EU-n belül ennél a szintnél csak három országban (Hollandia, Ausztria és Németország) volt magasabb a ráta.
Az Eurofound szerint az egészségügyben és a hosszú távú gondozás terén a munkaerőhiány valószínűleg fokozódni fog a következő néhány évben a lakosság, illetve a szektorban dolgozók elöregedése miatt.
Ez amiatt számít különösen lényeges kérdésnek, mivel az ezekben az ágazatokban jelentkező munkaerőhiány a többi szektorban meglévő munkaerőhiányt is fokozhatja, ha hiányos kapacitások alakulnak ki az egészségügyi ellátásban – állapítja meg az uniós ügynökség.
Az egészségügyi és a hosszú távú gondozási ágazat munkaerőhiányának kezelésére irányuló számos intézkedés a bérezésre összpontosít. Ez azonban önmagában gyakran nem elegendő az olyan tényezők kezelése nélkül, amelyek vonzóbbá tehetik ezekben a szektorban a munkát. Ilyen tényezőként említi meg például az Eurofound a képzési lehetőségek nyújtását vagy a munkavállalók munkaidővel kapcsolatos nagyobb önállóságának biztosítását – írja a Portfolio.
