Svéd Tamás: A MOK a teljes orvostársadalmat képviseli
Akinek a kamarával van problémája, annak az orvosokkal van problémája, mondta a Szeretlek Magyarországnak Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára.
A MOK küldöttközgyűlése a hétvégén arról döntött, hogy a háziorvosok ne írják alá az ügyeleti szerződéseiket, és helyezzék letétbe a feladatellátási szerződéseiket, a kórházi orvosok pedig függesszék fel a rendszert eddig működésben tartó önkéntes többletmunkát. Ez mit jelent a gyakorlatban: hány orvos helyezheti letétbe a felmondását, mennyien nem fognak ezentúl többletmunkát vállalni?
Most kezdtük el a gyűjtést, egyelőre nem tudom megmondani, hányan élnek majd ezekkel a lehetőségekkel. Decemberben azonban volt egy belső felmérésünk: az akkor választ adó több mint 8000 kolléga közül az ügyeletben részt vevők több mint 80 százaléka, összesen közel 4000 orvos jelezte, hogy felmondaná az önként vállalt többletmunkáját, és 50 százalék felett volt a felmondásukat letétbe helyezni hajlandók aránya is. Az egészségügy jelenlegi munkaerőhiánya mellett akár csak 4000 orvos kilépése önmagában elég nyomásgyakorlás lehet.
Mit fogunk ebből a nyomásgyakorlásból megérezni betegként?
A felmondások letétbe helyezéséből semmit. Később szerencsés esetben azt, hogy a kormány belátta követeléseink jogosságát, a változások elindultak, és egy jobban működő egészségügyben fogjuk majd tudni ellátni a betegeket. Az ügyeleti szerződések alá nem írása azzal járhat, hogy az új, megyénként elindítani tervezett ügyeleti rendszer bevezetése csúszik, az ügyeletek az eddigi egyenetlen módon működnek tovább, néhány helyen jól, máshol rosszul. Itt azonban szeretném világossá tenni, hogy számunkra az alapellátási ügyeleti szerződések alá nem írása, vele az átalakulás megakasztása nem cél, hanem nyomásgyakorlási eszköz. Noha maradtak fenntartásaink az ügyeletek erőltetetten gyors átalakításával szemben is, elsősorban többi követelésünk teljesítését, és velük a biztonságos betegellátást szeretnénk elérni. Szerencsétlenebb esetben, ha a letétbe helyezett felmondások valóban élesednek, úgy az eddig az orvosok és szakdolgozók túlmunkájára alapozott ügyeletek a hónapok vége felé már nem lesznek kiállíthatók, átszervezések, szükségmegoldások jöhetnek. Összességében egyre több intézményben fognak kikerülni a tájékoztató táblák, hogy valamilyen szakellátást már nem tudnak ott igénybe venni a betegek, ezért egy másik intézménybe kell menniük.
Emiatt hosszabbak lesznek a várólisták?
Ezek már most is rettentően hosszúak, a koronavírus-járvány alatt pedig tovább nyúltak. A rendszer alapvető hibáit, nem hatékony működését jelzi, hogy azóta sem csökkentek érdemben. Mi egy hatékony, egyenletesen működő rendszert szeretnénk a várólisták látványos rövidülésevel, ahol mindenki időben hozzájut a számára szükséges ellátáshoz.
A kormány mit fog érezni ebből a nyomásgyakorlásból?
Azt, hogy romlik az egészségügyi ellátás színvonala, amit egyre többen a bőrükön éreznek. Ha sikerül megszólítanunk a lakosságot, az emberek az államon kérik majd számon a befizetett pénzükért nekik járó, az ország helyzetének és fejlettségének megfelelő szintű ellátást. Ez a kormány számára politikai kockázatot jelent.
A kormány szerint mindezzel azonban a MOK veszélyezteti a betegek ellátását. Erről mi a véleménye?
A jelenlegi állapotok veszélyeztetik a betegellátást. Néhány éve a fővárosban meghalt egy érsebész kollégánk, bedöntve több kerületnyi ember érsebészeti ügyeleti ellátását. Mint utólag kiderült, ő hónapokkal korábban az osztályán egyedül maradva folyamatosan készenlétben, behívós ügyeletben volt. Nem lehet tovább egy ilyen, a dolgozók önfeláldozására, kihasználására alapozó rendszert fenntartani.
