Az ÁSZ az ivóvíz-szolgáltatás hosszú távú fenntarthatósági kockázatairól
Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kooperatív teljesítményellenőrzés keretében végzett ellenőrzése, amelynek során a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét. Helyenként egészségkárosító lehet a csapvíz.
Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható. Az ellenőrzött időszakban Magyarországon az egészséges, biztonságos ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) projektek hozzájárultak a lakosság biztonságos ivóvízhez való hozzáférését jelentő célkitűzésekhez.
A számvevőszék közleményében kitért arra, hogy a 2017-2022-es időszakban csökkenő mértékben fordult elő, hogy a víz minősége nem felelt meg az előírásoknak. Az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség (arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat) csökkent, illetve megszűnt. Az ÁSZ ugyanakkor számos olyan problémát tárt fel, amelyek kockázatot jelentenek az ivóvízszolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
Helyenként egészségkárosító lehet a csapvíz Magyarországon |
 A legújabb adatok alapján 2022-ben az ország délkeleti részén több településen is olyan koncentrációban volt jelen szervetlen arzén az ivóvízben, aminek már bizonyítottan egészségkárosító hatása lehet. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban a Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 0,01 milligramm/liter európai küszöbértéket.
A KSH oldalán található adatokból kiderül, hogy az ország mely részein kell gondolnunk erre a problémára, mielőtt elfogyasztanánk a csapvizet. Néhány településen csak a település egy adott részére vonatkozik az adat, így például Szentesen Kajánújfalu, Hódmezővásárhelyen Szikáncs, Makó esetében pedig a Rákos nevű településrészre – írja a Pénzcentrum. |
Az ÁSZ megállapította, hogy az intézményrendszer a feladatok és a felelősségek szerint széttagolt, a konkrét feladatok megtervezésében és megvalósításában az integrált szemlélet nem tud kellő mértékben érvényesülni. A stratégiai célok megvalósításának akadálya az átfogó, stratégiai szintű koordináció, valamint a döntéshozatali folyamatok integrált adatbázisokkal való támogatásának hiánya. Az ÁSZ feltárta, hogy a másodlagos vízminőség szennyezettség (az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések) aránya emelkedést mutatott. Az ellenőrzés alá vont víziközmű szolgáltatóknál a 2017-ben 53 792, 2022-ben 42 519 csőtörés történt az ivóvízellátó hálózatban. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a közüzemi vízveszteség, amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 milliárd forintot. Viszonyításképpen: a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8 százalékát. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023-2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3775 milliárd forintot tesz ki.
Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a víziközmű-közszolgáltatást végző gazdasági társaságok üzemi-üzleti eredményei 2017-2022. között fokozatosan romlottak az árbevételeik korlátozottsága, költségeik és ráfordításaik növekedése miatt. A költségek csökkentése és a fenntartható szolgáltatás biztosítása érdekében maguk a társaságok is hajtottak végre eredményes hatékonyságnövelő beruházásokat, a beruházások megtérülése azonban nem kompenzálta, nem is kompenzálhatja a veszteségeket, amelyek csökkentéséhez egyre magasabb tulajdonosi támogatásra és hozzájárulásra volt szükség.
A megállapítások alapján az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra, a közműrendszer megújítására vonatkozó közép és hosszútávú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére.
Az ÁSZ teljes jelentése a https://www.asz.hu/dokumentumok/24004.pdf oldalon olvasható.
