Állami kitüntetések 2021. augusztus 20.
Európa kevés ősi államai egyikének nevezte Magyarországot augusztus 20-ai beszédében a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten.
A Miniszterelnökség ünnepségén Gulyás Gergely úgy fogalmazott: ma Európában alig van Magyarországhoz hasonló ősi állam, amely több mint ezer esztendővel ezelőtt képes volt megszervezni önmagát, saját közigazgatást hozott létre, jogszabályokat fogadott el. Ehhez társult az az egyházmegyerendszer, amely a trianoni országcsonkításig szinte változatlan formában, majdnem ezer éven keresztül szolgálta az országot, valamint a kereszténység felvétele, mondta. A magyar állam megmaradása nagy mértékben összefügg azzal, hogy a szuverenitást, a függetlenséget választotta. Azzal, hogy István király a pápától fogadta el a koronát, Magyarország senkinek nem vált hűbéreséve, semmilyen világi hatalom nem volt Magyarország felett. A kereszténység felvétele jelentette Magyarország számára a függetlenséget és a megmaradást, tette hozzá.
Gulyás Gergely kiemelte: a magyar történelem második fél évezrede a szabadságküzdelmekről szólt, amikor ritka volt, hogy a magyar állam úgy lehetett független, hogy szabadságát ne tették volna kockára idegen hatalmak. Mégis, mindezek ellenére fennmaradt, mert a nemzet akkor is elég erős volt, amikor az országot idegen hatalmak tartották megszállás alatt. Magyarország akkor is meg tudott maradni, amikor más népek elvesztek, amikor más államok még nem léteztek. Ezért egy ezeréves állam magabiztosságával kell részt venni minden olyan vitában, amely ma Európát jellemzi, tette hozzá a miniszter. Azt mondta: akkor tud fennmaradni a magyar állam, ha a magyarok megőrzik, ápolják, büszkék azokra a gyökerekre, amelyek a nemzetet ezer éven keresztül megtartották.
A magyar állam függetlensége azt is jelenti, hogy felelős kormánya van az országnak. Az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány idején rendkívül nehéz helyzetben sikerült helytállni, jelentette ki Gulyás Gergely, aki arról is beszélt: az állam működése zavartalan volt ebben az időszakban. A magyar közigazgatás és az egészségügy a világjárvány időszakában is képes volt azt bizonyítani, hogy hatékonyan tudja saját polgárait megvédeni - közölte a miniszter, köszönetet mondva a védekezésben résztvevőknek.
Az államalapítás napja alkalmából elismert egyéni teljesítményekről úgy fogalmazott: sokan vannak, akik éveken, évtizedeken át saját helyükön sokat tettek azért, hogy a magyar állam magas színvonalon működhessen. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyar államnak ma már nem tízmillió, hanem tizenegymillió-egyszázezer állampolgára van, ami egyben arra is kötelez, hogy a döntéseket mindig annak fényében vizsgálják, hogy milyen kihatással vannak a nemzet egészére.
A rendezvényen három Magyar Érdemrend tisztikeresztje, tizenkettő Magyar Érdemrend lovagkeresztje, öt Magyar Arany Érdemkereszt, kilenc Magyar Ezüst Érdemkereszt és egy Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adtak át.
A világjárvány idején a kultúra, a tudomány eredményei, a művészet, a kutatók munkája mutatta meg, hogy nem vesztettük el a jövő formálásának képességét. Erről Áder János beszélt pénteken az Országházban a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrendek átadásán. A kimagasló teljesítmények mutatták meg, hogy az ember legszebb nemes vállalásai - témájuktól, szakterületüktől függetlenül - a küzdelmes koroknak is értelmet adnak. Hogy a helytállás módjai sokfélék - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Áder János - Selye János kutató 85 évvel ezelőtti megfogalmazását idézve - kiemelte: az életben maradás két lehetséges útja a harc és az alkalmazkodás.
"Minden történelmi korban ez emberi mivoltunkhoz tartozó feladat, egyénnek és közösségnek egyaránt. Harcolni értékeinkért, szabadságunkért, nemzeti hagyományaink megőrzéséért, alkalmazkodni a társadalmi, gazdasági, politikai kihívásokhoz, harmóniában élni a teremtett világgal" - fejtette ki az államfő. Hozzátette: az elmúlt több mint másfél esztendőben a harc és alkalmazkodás új értelmet kapott az életünkben. A köztársasági elnök kitért arra, hogy az ünnepélyes díjátadón a köszönet mellett hálát kell mondani többek között a töretlenül végzett kutatásokért, a felfoghatatlan gyorsasággal kifejlesztett vakcinákért és az azokat beadó kezekért, a karanténkoncertekért, a letölthető színházi előadásokért.
Áder János azt mondta, rendkívül sokfélék, akik a nemzet megbecsülését jelképező díjakat átveszik, de abban mindenképpen hasonlítanak egymásra, hogy "elég bátrak, bölcsek, elszántak, erősek és főleg türelmesek ahhoz, hogy újra és újra magot vessenek".
Kossuth Nagydíjban Mécs Károly színművész részesült, Széchenyi Nagydíjat Dávid Katalin művészettörténész kapott, utóbbi elismerését fia vette át. Tizenöt művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat tizennégyen vehettek át. Gulyás János filmrendező helyett házastársa vette át a Kossuth-díjat, Csiky András színművész egy későbbi időpontban veszi át az elismerést. Karikó Katalin kutatóbiológus Széchenyi-díját lánya vette át. A Magyar Érdemrend különböző fokozataiban ez alkalommal tizenketten részesültek, Visegrády Antal András jogász kitüntetését házastársa vette át.
Az elismeréseket Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke társaságában nyújtotta át az Országház Kupolatermében.
A Kossuth- és Széchenyi-díjjal, valamint a magyar érdemrenddel kitüntetettek névsorát a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából már nyilvánosságra hozták, a díjak átadását - tavalyhoz hasonlóan - a koronavírus-járvány miatt halasztották augusztus 20-ra.
