Kitekintő
A szabadkereskedelemtől híznak Közép-Amerika lakói
.jpg)
A Közép- és Észak-Amerika között létrejött kereskedelmi liberalizáció életbe lépése óta a feldolgozott, nagy zsírtartalmú és nagy cukortartalmú élelmiszerek hirtelen, nagy mennyiségben árasztották el a közép-amerikai piacot.
A Globalization and Health című folyóiratban megjelent, a ScienceDaily által szemlézett írás arra hívja föl a figyelmet, hogy a beáramló amerikai 'szemét' élelmiszer (junk food) 'táplálkozási átmenetet' indított be a közép-amerikai országokban, a táplálkozáshoz köthető krónikus betegségek garmadájával.
A Sydney Egyetem és a Sao Paolo Egyetem kutatói összevetették, hogyan változott az egyes közép-amerikai országokban az import és a helyben termelt élelmiszer mennyisége, hozzáférhetősége a vámkötelesről vámmentessé vált kereskedelem hatására.
„Közép-Amerika nagyarányú kereskedelmi liberalizáción ment át az utóbbi két évtizedben, és nemrégiben írta alá a Szabadkereskedelmi Egyezményt az Egyesült Államokkal. Ez a politika a régió egészségére is kihat. Pontosabban: ez egy olyan tényező, amely sietteti a 'táplálkozási átmenetet'. Ez utóbbi kapcsolatban áll az elhízás és a krónikus betegségek, például a szív– és érrendszeri megbetegedések és a rák növekvő arányával” – jelentette ki Anne Marie Thow, a Sydney Egyetem munkatársa.
A közép-amerikai vámtételek 1985 és 2000 között 45%-ról 6%-ra csökkentek. Ezzel együtt a teljes élelmiszer-import megkétszereződött 2005-ig. Ezen belül a feldolgozott, például a szeletelt sajtok aránya 3215%-kal nőtt – a teljes sajtimport 37%-át alkotja. Az olajban sült krumpli pedig az összes importált zöldség és gyümölcs 23%-át teszi ki mára.
„A kereskedelem liberalizálása mellett is és ellene is lehet érvelni, de arról nem szabad megfeledkezni, milyen hatással van a szegények táplálkozására. A jövedelem és az elosztás fontos szerepet játszik a táplálkozásban és az egészségben, a szegényekében még inkább. A táplálkozás-váltásban is egyenlőtlenség van.”
