A következő 36 óra döntő fontosságú
Másfél napjuk van a a nagojai ENSZ biodiverzitási csúcson résztvevőknek, hogy véglegesítsék a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférés és az azokból származó haszon igazságos elosztásáról (Access and Benefit Sharing, ABS) szóló jegyzőkönyvet.
Gyakorlatilag ennek eredményén állhat vagy bukhat a tanácskozás sikere - mondta az ENSZ égisze alatt Japánban zajló biodiverzitási csúcson tárgyaló magyar delegáció helyettes vezetője.
Az ABS lényege, hogy ha egy genetikai erőforrást felhasznál egy ország vagy egy cég, az ebből származó hasznot igazságosan meg kell osztania azzal az országgal, amely ezt az előnyt a világ számára megőrizte.
Biokalózkodás és hullámvasút
"Erre a legjobb példa a különböző gyógynövények használata. Az ezzel kapcsolatos ismereteket az egyes népcsoportok őrizték meg a világ számára. Ezt kihasználva a fejlett világ cégei, a példánál maradva mondjuk egy gyógyszergyár, megszerzi ezt a növényt, a vele kapcsolatos ismereteket, ebből előállít egy terméket, gyógyszert, azt világszabadalmakkal levédeti, és utána az ebből származó haszon kizárólag az övé. Ezt hívják "biokalózkodásnak" - magyarázta Rodics Katalin.
Az elmúlt 10-15 évben, de különösen az utóbbi években nagyon intenzív tárgyalások folytak erről a témáról a nemzetközi fórumokon, a nagojai csúcs egyik kitűzött célja is egy, a biokalózkodást megakadályozó, jogilag kötelező érvényű jegyzőkönyv elfogadása.
Mint Rodics Katalin rámutatott, a témában a fejlett országok gazdasági érdekei ütköznek a fejlődő országokéval, így nagyon nehéz egy mindenki számára elfogadható, kompromisszumos megállapodást találni. Úgy vélte, ha ezen a konferencián sem sikerül megállapodni a jegyzőkönyv pontos szövegezéséről, elképzelhető, hogy semelyik másik területen sem fogadják majd el a már nehezen kidolgozott tervek sorozatát, amely a következő évtizedekre meghatározná az élővilág megmentése érdekében kitűzendő célokat. Tájékoztatása szerint félő, hogy a koppenhágai klímacsúcshoz hasonlóan kudarccal végződik ez a rengeteg időt, energiát magába foglaló nemzetközi erőfeszítés is.
"A hangulat olyan, mintha a hullámvasúton ülnénk. Ha valami kis előrelépés történik ez ügyben, mindenki bizakodóvá válik, hátha mégis, az utolsó pillanatban sikerül! Ha azonban olyan helyzet alakul ki a tárgyaló felek között, hogy nem tudnak a kritikus pontokban megegyezni, akkor teljes reménytelenség lesz úrrá az itt keményen dolgozó küldötteken. Mára már mindenki nagyon fáradt. Az egyeztető tárgyalások rendszeresen hajnalig zajlanak, hogy valahogy megtaláljuk a megfelelő, mindenki számára elfogadható kompromisszumokat. Sajnos itt a mindent vagy semmit elve érvényesül. Ha sikerül péntekig elfogadni az ABS-jegyzőkönyvet, akkor lesz stratégiai terv 2020-ra, ennek végrehajtására mozgósítják az erőforrásokat az egyes országok, ha nem, lehet, hogy bedől minden. Még 36 óránk van erre!" - adott helyzetképet a konferencia állásáról a magyar delegáció helyettes vezetője, a Vidékfejlesztési Minisztérium biodiverzitás- és génmegőrzési osztályának vezetője.
ENSZ csúcs a biodiverzitásért
A Nagojában október 18. és 29. között megrendezett biodiverzitási ENSZ-csúcson közel 200 ország képviselői próbálnak egyezségre jutni új globális célokról, eszközökről és finanszírozási módokról a kutatók szerint drámai mértékben csökkenő biodiverzitás védelme érdekében, miután a 2010-re kitűzött célokat a nemzetközi közösségnek egyértelműen nem sikerült teljesítenie. A nagyszabású konferencián 15 ezer résztvevő regisztrált, ezenkívül 133 miniszter, államfő és államtitkár - köztük a magyar delegáció vezetője, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Ángyán József - is megérkezett a japán városba, hogy segítse a megegyezést politikai szinten is.
