A játékfüggőség megelőzhető
A svéd népegészségügyi intézet közzétett egy jelentést, amely arra az eredményre jutott, hogy bizonyos intézkedések alkalmazásával lehetségessé válik a szerencsejáték és a problémás játék csökkentése.
Az intézkedések között található a kaszinókból való önkizárás és a szerencsejáték elérhetőségének korlátozása. A jelentés szerint a szerencsejáték a játszás fokozását generálja azáltal, hogy azt az érzést keltik a játékosban, hogy közel áll a nyeréshez, így az nem áll fel az asztaltól. A tízéves kutatás szerint a kóros játékszenvedély ellen a leghatásosabb módszer ugyanaz, mint amit a kábítószerfüggőség megelőzésére alkalmaznak: törvényi intézkedések, elérhetési korlátok és általános egészségfejlesztés.
Veszélyben a fiatal korosztály
A kutatás arra is rámutat, hogy a szerencsejáték helyszínein szükséges a személyzet képzése. Ennek eredményeképpen az alkalmazottak segítséget nyújthatnak olyan ügyfelek számára, akik hozzájuk fordulnak, ha úgy érzik problémássá vált a játékuk. A kutatás szintén támogatja a figyelmeztető üzenetek, az iskolai tájékoztatás és az információs kampányok szükségességét, mivel ezek növelik a szerencsejátékról és az abból eredő problémákról alkotott ismereteket.
A 18-64 éves svéd lakosság 2%-a szenved kóros játékszenvedélyben. A szerencsejáték problémái összefüggésbe hozhatók a rossz egészséggel, a rossz pénzügyi helyzettel és szociális problémákkal. Emellett még a lakosság 5%-a veszélyeztetett alacsonyabb fokon a játékfüggőség kialakulásában. Az elmúlt évtizedben a 18-24 éves fiatalok körében jelentősen növekedett a problémás játék gyakorisága (1997-98-ben 5%, 2009-ben 9% volt).
A jelentés népegészségügyi perspektívából is tárgyalja a szerencsejáték és a játékszenvedély kérdését. Ezt a problémás játék és az alkohol/ kábítószerfüggőség közötti hasonlóság vizsgálatával teszi, valamint a szerencsejáték elérhetőségének hatásairól és a reklámozásról alkotott ismeretek alkalmazásával.
A sorsjegyek és a sportfogadások a legnépszerűbbek
Egy a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) által nyilvánosságra hozott tanulmány szerint, a 18-64 évesek körében a számsorsjátékok használata a legelterjedtebb: a valaha kipróbálók aránya 59,5 százalék, az elmúlt évben legalább hetente játszóké 23,8 százalék. Ezt a sorsjegyek vásárlása (31,4 százalék illetve 5,9 százalék), és a sportfogadások (21,4 százalék, illetve 4,8 százalék) követik. A nyerőgépeket a megkérdezettek közel tizede (9 százalék) próbálta ki, de közülük csaknem minden hetedik a megelőző hónapban is legalább heti rendszerességgel játszott.
Szintén tavalyi adat szerint, majd minden hatodik 15 éves német fiatal naponta több mint 4,5 órát játszik a számítógépes játékokkal, a kilencedik osztályos diákok 3 százaléka pedig függőnek nevezhető - ezért a felmérést végző szakemberek azt javasolták, hogy az online játékfüggőséget hivatalosan is nyilvánítsák pszichikai betegségnek.
