A brexit nem hozza haza az orvosokat
A Magyar Nemzet magyar orvosok véleményét kérdezte a brexitről és arról, hogy továbbra is képesek-e a szigetországban tervezni az életüket.
Az európai uniós állampolgárok munkavállalásának megnehezítése egy ágazatot mindenképpen komolyan sújtana: az egészségügyet, írja a lap. A kint dolgozók közül sokan a nyilvánvaló hibák ellenére is méltatták a jó körülményeket, a tanulási lehetőséget és a kiszámítható, folyamatosan fejlődő karrier adta pluszt, és bár a bevándorlás korlátozásáról szóló pletykákról szinte mind hallottak, abban alapvető volt az egyetértés, hogy a briteknek aligha érdekük a kontinensről érkező orvosok és más egészségügyi dolgozók akadályozása.
Belépve a Royal London Hospital aulájába, a főváros legmodernebb kórházi tömbjének számító, 2012-ben átadott épületbe, a magyar egészségügyi intézményekhez szokott szemnek úgy tűnik, mintha egy plázában járnánk. Jobbra kávézó, balra gyógyszertár, a modern üvegépület ragyog a tisztaságtól. Az osztályokon a pulton virágok és köszönőkártyák sorakoznak – itt állítólag ezt adják a betegek hálapénz helyett. Márpedig abban, hogy a brit egészségügy szemmel láthatóan viszonylag jól muzsikál, az Európai Unió más tagországaiból érkező orvosoknak is hatalmas szerepük van. Egy, a brit parlament honlapján elérhető nyilvános dokumentum szerint a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) kötelékében lévő összes dolgozó 5,5 százalékát adják a tagállamok, de a General Medical Council adatbázisa alapján ha csak az orvosokat nézzük, több mint 10 százalék az uniós munkavállalók aránya – el lehet tehát képzelni, mi történne, ha egyszer csak elkezdenének elszállingózni ezek a szakemberek. Az viszont biztosnak tűnik, hogy ha el nem is mennek, a kontinensről már egyre kevesebb munkavállaló érkezhet. A GMC számításai szerint az összes orvos fél százaléka magyar, ám ez is több mint 1500 szakembert jelent.
Márpedig az orvoshiány már így okoz gondokat. Ugyan a hazainál több orvos jut egy betegre, de a gyakorlatban megmutatkozik, hogy jóval több kellene – magyarázza az egyik magyar orvos. – Négyórás, úgynevezett breaching time van a sürgősségi osztályon, vagyis ennyi idő alatt a beteget – csúnyán szólva – meg kell oldani. Tehát vagy hazamegy, vagy átkerül egy osztályra, miután a kezdeti szükséges diagnosztikát és terápiát megkapta – folytatta nyilatkozónk, aki szerint azonban az orvoshiány sok esetben tekintélyes csúszásokkal jár. Mint elárulta, a négy órából olykor 10-12 lesz, amiért egyébként a kórház büntetést köteles fizetni az államnak.
Ha a brexit miatt korlátoznák is a munkavállalók számát, a magyar orvosok nem tervezik, hogy tömegesen hazaköltöznek, és nem is annyira a fizetés, mint inkább a körülmények miatt.
