Egészséges emberek vitatkoznak arról, hogy a halálos betegeknek mihez van joguk
Ezúttal a Momentum szervezett eutanáziával kapcsolatos konferenciát, amelyről a Magyar Hang számolt be.
Bízik benne, hogy legkésőbb áprilisban döntés születhet a strasbourgi bíróságon – a többi közt erről beszélt Tóth Balázs ügyvéd, az ALS-ben szenvedő Karsai Dániel jogi csapatának tagja egy csütörtöki konferencián. Karsai az aktív eutanázia lehetőségéért küzd, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, ahol tavaly novemberben meg is hallgatták őt.
Tóth szerint „abszurd, groteszk is, hogy egészséges emberek vitatkoznak arról, hogy az ALS-ben szenvedő betegeknek mihez van joguk”. Példaként elmondta, az aktív eutanáziát lehetővé tevő Hollandiában és Svájcban sem automatikus annak engedélyezése, nagyságrendileg az esetek egyharmadában megtagadják azt a kérelmezőktől, mert például az illető fizikai betegsége vagy mentális állapota ezt nem indokolja. A strasbourgi tárgyalásra készülve ők maguk is igyekeztek áttekinteni a külföldi eljárások tapasztalatait, és egyetlen olyan esetet sem találtak, ahol drámai visszaélés történt volna.
Zeller Judit, a TASZ jogásza szerint, ha szigorúan alapjogi szempontból nézzük, az sem lehet érv az eutanázia ellen, hogy az egészségügy rosszul működik, és lehet, hogy emiatt inkább többen fejeznék be életüket. – Az állam nem hivatkozhat arra, hogy rosszul működik, és ezért ő alapjogokat korlátoz – szögezte le.
Iványi Gábor elmondta, 2019-ben az ábrahámita vallások, vagyis a zsidók, keresztények és muszlimok közös nyilatkozatot írtak alá a Vatikánban, hogy el kell utasítani az eutanáziát azon az alapon, hogy az életet egyedül Isten veheti vissza, így bűn az öngyilkosság is. Ugyanakkor a kérdés szerinte nézhető afelől is, hogy egy szenvedő ember kér segítséget. Ilyenkor az orvos, szakember, aki ebben segít, nem gyilkolni akar, hanem a szenvedést megszüntetni, amivel a méltóság megőrzésében segít, vagyis nem bűnt követ el, hanem azt teszi, ami tőle telik. Szerinte pedig Isten azt nézi, hogy mi az, ami az embertől telik az adott pillanatban.
Kovács József bioetikus szerint „az aktív eutanázia nagyon kemény dolog, mert olyan következményei lehetnek, amit előre nem biztos, hogy kiszámíthatunk”. Például ha egy szegény ember szenved, és nincsenek hátérintézmények az ellátására, és a családjának kell őt ápolnia, akkor a beteg érezheti úgy, hogy inkább eutanáziát kellene kérnie. Szerinte az eutanáziát a gazdag társadalmakban lehet inkább elképzelni, mert ahol hiányos az egészségügyi és szociális ellátás, ott az eutanáziából egyfajta menekülés is lehet.
A teljes beszámolót ITT olvashatja
