A Covid-19-pandémia a klinikai vizsgálatok, így a szívelégtelenség kapcsán végzett vizsgálatok szervezését és lebonyolítását is megnehezíti, ami akár a reménykeltő terápiás lehetőségek alkalmazásának késleltetését vagy akár teljes elvetését is eredményezheti.

Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke a „láthatatlan áldozatokról”, a kármentésről, és az ezzel kapcsolatos társadalmi párbeszéd fontosságáról is beszélt a MedicalOnline-nak.

Az ST-elevációs infarktus miatt kórházba kerültek száma a nemzetközi adatok szerint 30−40%-kal csökkent. Ennek oka elsősorban a fertőzéstől való félelem, s nem az események számának csökkenése – mondta lapunknak dr. Tóth Kálmán professzor, a PTE klinikaigazgatója.

Veress Gábor Svédországban élő patológus a Növekedés.hu-nak azt mondta, a svéd járványkezelés egyértelműen működik.

Becslések szerint mintegy egymillió, a vesebetegség szempontjából veszélyeztetett ember élhet Magyarországon, számuk azonban pontosan nem ismert, hiszen mire a krónikus vesebetegség jól felismerhető tüneteket okoz, a kór már előrehaladott stádiumban van.

Olyan időszakban kezdtem pályafutásomat, amikor a neurológia rohamtempójú átalakulása zajlik. Gondoljunk csak arra, hogy 10 évvel ezelőtt hol tartott a stroke-ellátás vagy a sclerosis multiplex kezelése – nyilatkozta lapunknak dr. Klivényi Péter, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára.

A folyamatosan emelkedő incidenciát mutató pitvarfibrilláció (AF, atrial fibrillation) egyik legpusztítóbb következménye a stroke, melynek prevenciójában a legfontosabb eszköz a véralvadásgátló kezelés.

2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.

A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.

A múlt század végének és eddig a mostaninak is az egyik egészségügyi diadala a kardiovaszkuláris betegségek megfelelő kezeléséből származó mortalitás- és morbiditáscsökkenés. Az egyre hosszabb élettartam azonban mit sem ér kiváló életminőség nélkül, ám valljuk be, az öregedő ember szomatikusan és pszichésen folyamatosan hanyatlik.