Hiányoznak a népegészségügy eszközei, korlátozottak az erőforrásai, nincs adatfelvétel és monitoring, miközben tovább romlik a lakosság egészségi állapota.

A Portfolio hat pontban foglalta össze a járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alap felhasználásának magyar tervét.

Az egészségügyért felelős államtitkárság elkészítette a következő hét évre szóló ágazati stratégiát, az irányokat elsősorban ismét az országba érkező uniós források határozzák meg.

Kiemelt aktualitást élvez, hogy a magyar háziorvos társadalom világos képet kaphasson a modellváltásban rejlő kivételes lehetőségekről.

Idén 96,1 milliárd forintot fordít a kormány az alapellátásban dolgozó több mint 18 ezer orvos és szakdolgozó bérének emelésére. Az érintettek petíciót készülnek benyújtani a kormánynak.

Orvosi rendelőknek és a védőnői szolgálatnak ad helyet egy új, a belváros közelében felépített egészségügyi központ Nyíregyházán.

Köszönet és megbecsülés az egészségügyi dolgozóknak, akik az ünnepek alatt is dolgoznak, közli az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Immár a döntéshozók és a társadalom is figyel a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szavára, amelynek elnöke, Kincses Gyula úgy érzi, hogy a járvánnyal és az ágazat felgyorsuló reformjával nehezített pályán is jól lavíroztak 2020-ban.

Az egyetemi arculatba illeszkedő, új weboldala van a DE KK Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézetnek (DAEFI).

Ha a kormány tartja az ígéretét, 150 milliárd forintot kell szánnia arra, hogy az alapellátásban dolgozó orvosok és szakasszisztensek fizetése korreláljon a bértáblákban foglaltakkal, ám a szereplők egyelőre csak folyosói pletykákból értesülnek arról, hogy mi fő valójában a minisztériumok boszorkánykonyháiban.