Súlyos elhízásban szenvedő betegek testzsírtartalmának normalizálási nehézségei miatt agresszívebb kezeléseket tanulmányoztak ebben az alcsoportban, mint például az elhízás sebészi megoldását, amelyet metabolikus sebészetnek is neveznek.

Valójában az elhízás számos kóros állapothoz és a mortalitás emelkedéséhez kapcsolódik. Közelebbről, a túlsúly és az elhízás jól ismert rizikófaktorok számos gasztrointesztinális (GI) betegségben, mint a funkcionális GI betegségek, a gyulladásos bélbetegségek (IBD), a hasnyálmirigy-gyulladás és a GI rák.

A GyártásTrend szerint a felfedezéssel a hatékony, hosszútávú fogyás a sztárgyógyszercsomagok szedése nélkül is elérhető közelségbe kerülhet.

2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.

Egy 2017-ben végzett felmérés szerint az OECD 35 tagországában minden 5. felnőtt elhízott, és minden 6. gyerek túlsúlyos vagy elhízott.

Az anyai elhízás, az inzulinrezisztencia, a gyulladás, és a zsírsavak kóros metabolizmusa szerepet játszanak a praeeclampsia patogenezisében.

Megfejtették, milyen mechanizmus révén hat az agyra a ketogén diéta. A remények szerint a módszer az epilepszia tüneteinek enyhítésén túl az Alzheimer-kór, a szkizofrénia, sőt az agytumor ellen is hatásos lehet.

A megfelelő étkezési szokások a betegségek prevenciója révén fokozzák a hosszú és egészséges élet valószínűségét. 

A reggeli előtti edzés hatékonyabban fogyaszt, és a vérzsírszintet is jobban csökkenti, mint a nap első étkezése utáni mozgás, állítják a Glasgow-i Egyetem tudósai.