Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágazat helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna, azonban a többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

A magyar egészségügy rossz teljesítménye elvesztett emberéletekben mérhető, derül ki Orosz Éva tanulmányából, melyet az eLitMed közöl.

2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.

Annyira rossz állapotban van a magyarok egészsége, hogy sereghajtók vagyunk az Európai Unió 27 tagállama között, írja az Economx.

A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB, derült ki a Jazzy Rádió műsorából, melyet a 168.hu szemléz.

A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, szúrta ki a Magyar Közlönyben a Portfolio.

Bővül a szabadalmi hatósági eljárások köre, hogy a magyar feltalálók gyorsan nemzetközi védelem alá tudják helyezni innovatív ötleteiket.

A kora este kezdődő parlamenti vitában éjfél előtt egy órával még az írásban előre jelentkezett felszólalók mondták el beszédeiket. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy obstrukcióra készülnek.

Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján.

A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány tíz közép-kelet-európai, valamint balti országban vizsgálta meg a depresszió ellátásának helyzetét.