Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

Sok szó esik a magyar egészségügy alulfinanszírozottságáról, de ez valójában csak a probléma egyik része, írja a hvg360.

Felzárkózás helyett leszakadás történt az egészségi állapot és az egészségügyi kiadások tekintetében az elmúlt évtizedekben Magyarországon, az ágaza helyzetén a reform és kiadásnövelés együttesen javíthatna. A többletköltéshez gazdasági növekedés is kellene, ami azonban elmarad a kormány optimista becsléseitől.

A magyar egészségügy rossz teljesítménye elvesztett emberéletekben mérhető, derül ki Orosz Éva tanulmányából, melyet az eLitMed közöl.

2000 és 2023 között 157 ezer idő előtti halálesetet okozott Európában a klímaváltozás, amelyek 97 százalékáért a hőhullámok a felelősek – állapítja meg legújabb, az átalakuló éghajlat és az európai társadalmak elöregedésének összefüggéseit vizsgáló felmérésében az Allianz Research.

Annyira rossz állapotban van a magyarok egészsége, hogy sereghajtók vagyunk az Európai Unió 27 tagállama között, írja az Economx.

A magánegészségügyi szférában is érezhető a válság, erről készített felmérést az MNB, derült ki a Jazzy Rádió műsorából, melyet a 168.hu szemléz.

A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, szúrta ki a Magyar Közlönyben a Portfolio.

Bővül a szabadalmi hatósági eljárások köre, hogy a magyar feltalálók gyorsan nemzetközi védelem alá tudják helyezni innovatív ötleteiket.

A kora este kezdődő parlamenti vitában éjfél előtt egy órával még az írásban előre jelentkezett felszólalók mondták el beszédeiket. Az ellenzéki pártok jelezték, hogy obstrukcióra készülnek.