Spórolna a kormány, az egészségügy is célkeresztbe került

A Kormány 1262/2023. (VII. 4.) Korm. határozata a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatáról címmel jelent meg a kormány döntése, amely több oldalon keresztül, részletesen sorolja fel a kormány és annak tagjainak feladatait az állami kiadások alapos átvizsgálása tekintetében.

A határozat kimondja, hogy a kormány a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervében szereplő, a közkiadások hatékony felhasználásának javítása kiadási felülvizsgálatok révén című reform keretében megvalósuló intézkedések mielőbbi végrehajtása érdekében hozta meg döntéseit.

A 15 pontból álló és két mellékletet is tartalmazó határozat feladatokat oszt szét az egyes érintett miniszterek között és konkrét célokat is meghatároz.

Az első konkrét feladat, hogy 2023. december 31-ig felül kell vizsgálnia a kormánynak a 2023. évben az egészségügyre, valamint a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadásokat és kapcsolódó adókedvezményeket, de fontos kitétel, hogy a 2021. évi zárszámadás alapján az adott év kormányzati kiadásainak legalább 10 százalékára kiterjedő mértékéig kell ezt megtennie.

A pénzügyminiszter feladata továbbá, hogy a 2024-es évre nézve hasonlóan részletes munkatervet dolgozzon ki a többi érintett miniszter bevonásával, és ezt 2024. február 29-ig kell megtennie. Mindezek mellett nagyon úgy tűnik, hogy ez egy hosszú távú, permanens projekt a kormány részéről, ugyanis arra készül, hogy minden évben elvégezze a kiadási felülvizsgálatokat a 2024-es év után, és Varga Mihálynak előterjesztést kell készítenie minden év februárjáig arra vonatkozóan, hogy az adott évben mely további kiadások felülvizsgálatára kerül sor a kiadások mértéke, változása, prioritása és hatékonysága kritériumok alapján. A pénzügyminiszter feladata az is, hogy a kiadási felülvizsgálatok előrehaladásáról negyedévente benyújtja a kormány számára a jelentést.

A határozat úgy fogalmaz, hogy "a kiadások felülvizsgálatának célja a közkiadások megfelelőségének részletes vizsgálata a felülvizsgálat tárgyát képező területeken, különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a gazdasági növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a közkiadások középtávú fenntarthatóságára gyakorolt hatására".

Egyértelmű és számszerűsített célokat is meghatározott a kormány a 2023-as kiadásokat érintően.

• Az egészségügy területén a felülvizsgálat célja 2023-ban "az egészségügyi közkiadások szerkezetének és azok szakpolitikai célokhoz való igazodásának áttekintése, és a felülvizsgálat eredménye alapján javaslatok megfogalmazása a hatékonyabb forrásallokációra".
• Az egészségügyi kiadások felülvizsgálatával az egyes kiadási részterületeken legalább 3% megtakarítás a cél és ehhez kapcsolódóan hatékonyságnövekedési tartalék elérése és átcsoportosítási lehetőség feltárása a magasabb egészségnyereséggel járó kiadási területek irányába, az aktuális szakpolitikai célok figyelembevételével.
• Cél továbbá a visegrádi országokkal történt összevetést követően javaslatok megfogalmazása egyes népegészségügyi indikátorok értékeinek hosszabb távú javítása érdekében.

A 2023-as évet érintő kiadási felülvizsgálat munkatervét és módszertanát is részletesen bemutatja a határozatban a kormány. Ezekből kiolvasható, hogy melyek azok a kiadási sorok, amelyeket a kormány várhatóan áttekint.

Az egészségügy esetében ezek lesznek azok a tételek:

• Nemzeti Népegészségügyi Stratégiával összefüggő feladatok
• Összevont-szakellátás
• Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás
• Gyógyszertámogatás kiadásai
• Gyógyszertámogatási céltartalék
• Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása
• Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás

Az újfajta döntéselőkészítő munkában a Pénzügyminisztérium segítségére lesz a most létrejött Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoport. A Munkacsoport a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően kétszintű struktúrában működik. A stratégiai iránymutatást nyújtó testületként az Irányító Testület, az egyes kiadási területek részletes felülvizsgálatára szakértői munkacsoport (a továbbiakban: Szakértői Munkacsoport) működik.

Az Irányító Testület elnöke az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium államháztartásért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat ellátó államtitkára, további állandó tagja az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetéssel kapcsolatos feladatokat ellátó helyettes államtitkára. A vizsgálat tárgyát képező kiadási területnek megfelelően az Irányító Testület tagja továbbá

• az adópolitikáért felelős miniszter,
• az állami beruházásokért felelős miniszter,
• a családpolitikáért felelős miniszter,
• az egészségügyért felelős miniszter,
• a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
• a köznevelésért felelős miniszter,
• a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszter,
• a lakáspolitikáért felelős miniszter,
• a szakképzésért felelős miniszter

által kijelölt államtitkár.

A szakértői munkacsoportba delegálhatnak tagot a következő testületek:

• az Állami Számvevőszék elnöke,
• a Központi Statisztikai Hivatal elnöke,
• a Magyar Államkincstár elnöke,
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A teljes összeállítást a Portfolio közli.