A világ vezető egyetemei mellett hazai kutatásokat és fejlesztéseket is találtunk szép számmal az MI, digitalizáció, bioinformatika területéről, amelyek a demencia egyik leggyakoribb típusának korai kiszűrését és terápiás lehetőségeit célozzák.

Az MI segítségével a vérben található DNS-fragmentumok mintázatai alapján azonosíthatóak azok, akiknél nagyobb valószínűséggel alakul majd ki tüdőrák, közli az OTSZ Online.

A fertőzés leggyakoribb területeként Közép-Európát azonosították, ahol a lakosság 21%-a lehet fertőzött a baktériummal.

A Qubit szerint Nagy Britannia 50 klinikáján egy friss eljárás segítségével vizsgálják 5 ezer önkéntes bevonásával a kognitív hanyatlással járó idegrendszeri betegségek kialakulási kockázatait.

Az Alzheimer-kór diagnosztikában áttörést hozó szűrővizsgálat specifikus labordiagnosztikai vizsgálatból és egy számítógépen végezhető memória vizsgáló teszt-sorozatból áll, amely önmagában is alkalmas a korai demencia szűrésre.

Az OTSZ Online szerint a súlyos depresszió és a bipoláris zavar differenciálásának nehézségein segíthet a vérvizsgálat és a mentálhigiénés felmérés együttes alkalmazása.

A University College London kutatói  egy olyan, mesterséges intelligencián alapuló nyelvi modell fejlesztéséről számoltak be, amely apró jelek, elváltozások alapján lehet képes a szkizofrénia kimutatására.

A Lund Egyetem kutatói a Nature Medicine folyóiratban arról számoltak be, hogy egy gerincvelői folyadékon végzett teszttel képesek a Lewy-testes betegség diagnosztizálására még a tünetek megjelenése előtt.

A BM szerint nincs inzulinhiány, ám az orvosoknak a megszűnő készítmények miatt szükségessé váló terápiaváltás nehézséget okoz, írja a Népszava.

Európában évente 4,2 millió újszülöttet tesztelhetnek 48 különböző veleszületett fejlődési rendellenességre és anyagcsere-betegségre.