Az Európai Kardiológustársaság 2023-as kongresszusán, Amszterdamban mutatták be az akut koronária szindróma kezeléséről szóló legújabb ajánlást, amely egyidejűleg a European Heart Journalben teljes terjedelmében megjelent.

A Medical Tribune cikkében Csiba László az irányelvek néhány ellentmondását, a diagnosztika és a kezelés újabb kérdéseit és a magyarországi stroke-ellátás megoldatlan problémáit tekinti át.

A pitvarfibrilláció a leggyakoribb ritmuszavar, kontrollálása azonban nem tökéletes, és a napi gyakorlat jelentősen eltér az irányelvekben foglaltaktól.

A pitvarfibrilláció prevalenciája nagy, a kórkép jelentős CV-kockázatot jelent – ám a veszélyeztetett populáció ritkán részesül az irányelvekben ajánlott kezelésben. Ennek az okaira is rámutat egy nagy volumenű, nemzetközi vizsgálat.

A trombinképződés monitorozása értékes lehet a hiperkoagulabilitás és a terápiás hatékonyság követésére.

A Nature érdeklődő laikusoknak foglalta össze meglepő alapossággal és mélységben a trombózis legfontosabb ismeretanyagát, amelyből szakmai szemmel emeltük ki a lényeget, így az összefoglaló kiválóan alkalmas a legfőbb ismeretek felelevenítésére.

A hemosztázis, az érrendszer és a gyulladás szoros, anatómiai és funkcionális összefonódásai számos összetett betegség – köztük az aterotrombózis – alapját képezik.  Egy holland munkacsoport összefoglalta e rendszerek mélyreható szerepét.

Egy ACS eseményt követő egy éven belül minden tizedik betegnél újabb súlyos aterotrombotikus esemény alakul ki (kardiovaszkuláris halál, miokardiális infarktus vagy stroke).

Az antikoaguláns és trombocitaaggregáció-gátló szerek elhagyásával jelentősen nőhet az iszkémiás stroke-esetek száma. A vérzési kockázatot jelentő beavatkozások előtt az antitrombotikus kezelés gondos mérlegelésére van szükség, és mindent meg kell tennünk, hogy javuljon a betegek együttműködési készsége.

A gyógyszer elhagyása után milyen gyorsan szűnik meg a különböző típusú antikoagulánsok hatása, illetve szükség esetén milyen stratégiákkal semlegesíthetők?