Új csúcs született a xenotranszplantációban, egy 66 éves férfi 271 napon át élt egy génmódosított sertésből származó vesével, írja a Blikk.

A tüdőtranszplantáció az elmúlt 30 év műtéttechnikai és gyógyszeres kezelésének fejlődésével elérhető terápiás lehetőséggé vált a végstádiumú légzési elégtelenségben szenvedő betegek részére, miután már minden konzervatív terápiás lehetőség kimerült. A magyar betegek eddig a Bécsi Orvostudományi Egyetem mellkassebészetén kerültek műtétre, azonban kivizsgálásuk és utógondozásuk már évek óta Magyarországon folyik.

A következő időszak egyik kiemelten fontos célja az élődonoros vesetranszplantációk számának növelése.

A modern transzplantációs medicina egyik legégetőbb, mégis megoldatlan kérdése Magyarországon a szervre váró és a már szervátültetett betegek speciális immunizációjának finanszírozása. Az MSZSZ szerint ez nem csupán esélyegyenlőségi, hanem súlyos gazdasági és szakmai hiba is.

A British Columbia Egyetem (UBC) kutatói enzimek segítségével „immunológiailag láthatatlanná” alakították az A-típusú veséket, írja a hvg.hu.

A tavalyi év szervátültetési eredményeiről számol be az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) Transzplantációs Igazgatósága.

A kormány fenntartja azt az elkötelezettségét, hogy Európa legjobb egészségügyi rendszerét szeretné létrehozni, mondta a belügyminiszter az Országgyűlés Népjóléti bizottságában tartott éves beszámolójában.

Az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Igazgatóságának igazgatója, dr. Mihály Sándor beszélt a változások adta lehetőségekről.

Magyarországon 2024-ben is emelkedett az elhunyt és élő szervdonorok, és ennek nyomán a szervtranszplantációk száma.

A hamburgi műtétet a Semmelweis gyermekkórház intézi, a költségeket a magyar állam viseli. A Magyar Hang riportja egy májátültetés történetéről.