A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A magas zsírtartalmú étrend hatására az érett hepatociták visszaalakulnak egy éretlenebb, őssejtszerű állapotba, közli az OTSZ Online.

A tumorsejtek számukra mostoha környezetben való túlélésének kulcsa a transzkripciós mechanizmus módosításában rejlik, közli az OTSZ Online.

A normál populációhoz képest négyszázszor gyakrabban mutatható ki a vírus genetikai anyaga a lupusban szenvedő betegek B-sejtjeiben.

A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.

A D-vitamin az egyik leginkább vizsgált vitaminunk. Szervezetünkbe kerülhet pro-D-vitamin formájában is, ahol többlépcsős átalakulás révén válik aktív vitaminná. Az érdeklődést jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben a Pub-Medben a „D-vitamin” keresőszóval 24 341 hivatkozás, köztük 1201 eredeti közlemény lelhető fel.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

A mitokondriális eredetű glutation komoly szerepet játszik a mellrák metasztázisában, a folyamat pontos leírásával pedig elméletileg megakadályozható az áttétek kialakulása.

A kutatók felfedezése hosszú távon a kóros állapotok – például gyulladások vagy daganatok – célzottabb kezelését is megalapozhatja.