A pszichiátriai zavarokhoz gyakran társulnak szexuális problémák. Ennek oka részben az, hogy a pszichiátriai zavarok hátterében álló biológiai változások a szexualitásra is hatással vannak, másrészt egy pszichiátriai zavar számos olyan pszichoszociális problémával jár együtt, amely nehezíti a párkapcsolatot és a szexualitást.

Az erectilis diszfunkció (ED) a férfiak egyik leggyakoribb szexuális problémája, amely jelentős hatással van életminőségükre, önbecsülésükre és párkapcsolataikra.

Az erectilis diszfunkció (ED), magyar nevén merevedési zavar a férfiak egyik leggyakoribb szexuális működési zavara. Az előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, a férfiak egyharmadát érinti élete során. Negatív hatással van az intim kapcsolatokra, az életminőségre és az önbecsülésre. A legtöbb esetben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.

Elhízott nőknél hosszabb a fogantatási idő, alacsonyabb a termékenységi arány és gyakrabban fordul elő vetélés. Az elhízás megváltoztatja az olyan hormonokat, mint az adiponektin és a leptin, ami a hipotalamusz-hipofízis-ivarmirigy tengely minden szintjét érinti. A glikációs végtermékek (AGE-k) és a monocitakemotaktikus protein-1 (MCP-1) olyan gyulladásoscitokinek, amelyek fontos szerepet játszhatnak az elhízásban előforduló petefészek-diszfunkció patofiziológiájában. Elhízott férfiaknál megváltoznak a spermaparaméterek, csökken a tesztoszteron, nő az ösztradiol szintje, hipogonadizmus és epigenetikai módosulások adódnak át az utódoknak.

A Cxcr4 kemokin receptor gátlásával nemcsak a fehér zsírszövet képződése, hanem az életkor-specifikus anyagcsere-betegségek kockázata is csökkenthető.

A polycystás ovarium szindróma (PCOS) egy endokrin és metabolikus kórállapot, mely a praemenopausalis korú nők akár 20%-át is érintheti. A betegség etiológiája többtényezős és jórészt feltáratlan. A tünetegyüttes jellemzője a hyperandrogenismus, valamint a petefészkek működészavara és polycystás morfológiája (PCOM, polycystic ovarian morphology).

A Sanford Burnham Prebys Intézet kutatói a Science Advances folyóiratban közölt cikkükben arról számoltak be, hogy egy olyan enzimre bukkantak, melynek blokkolásával a prosztatarákos sejtek terápiarezisztenciája szignifikáns mértékben csökkenthető.

A korábbi vizsgálatok meglehetősen széles határok között adták meg azt az időtartamot, mely alatt bekövetkezik a tesztoszteronszint részleges vagy teljes rendeződése a prosztatarákban alkalmazott ADT befejezését követően.

A prosztatarák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a férfiak körében világszerte. Az androgéndeprivációs terápia az előrehaladott prosztatarák széles körben elterjedt kezelési módja.