A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”.

A túlsúlycsökkentő, másnéven bariátriai műtétek után elért testsúly és vércukorszint hosszú távon is fenntartható, szemben a hagyományos gyógyszeres kezeléssel.

A memóriazavarok kezelésében Magyarországon széles körben használt piracetám hatásossága kognitív zavarban nem bizonyított. Ráadásul, a piracetám kockázat/haszon-profilja kedvezőtlen, az időskorban történő alkalmazása potenciálisan nem megfelelő lehet, a PIM-listán szerepel, derül ki egy 2024-es hazai összefoglaló közleményből. Mi a helyzet a Ginkgo biloba-val és a vinpocetinnel?

A neuropátia a perifériás idegrendszer normál működésének megváltozása, melyet valamilyen befolyásoló tényező okoz. Számos tényező és meglévő betegség is okozhat perifériás neuropátiát, de a betegség kialakulásának második leggyakoribb oka az alkohol. Magyarországon a felnőtt lakosság 21,3 százaléka alkoholbeteg vagy magas kockázatú ivó. Az alkohol elhagyása mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van, rendszeres mentális és addiktológiai gondozás szükséges, ideértve az önsegítő csoportokba való irányítást mind a kliens, mind a hozzátartozók számára.

Az elmúlt két évtizedben az opiáthasználat és az opiátfüggőség (OUD) komoly hatással volt az Egyesült Államokra. Az opiátkrízis a vényköteles opiátkészítmények túlzott felírásával kezdődött, aztán újabb és újabb hullámok következtek, először a heroinnal, mostanában pedig a szintetikus opiátszármazékokkal, közöttük az illegálisan előállított fentanyllal.^1–3 A túladagolások száma folyamatosan nőtt, 2022-ben már több mint 100 000 ember halt meg túladagolás következtében.⁴

A primér endoszkópos testsúlycsökkentő eljárások közül a legelterjedtebbek a gyomor befogadóképességét csökkentő beavatkozások, mint a gyomorballonok és az endoszkópos gyomorszűkítés.

A migrén a népesség legalább 12 százalékát érinti. A rohamok alatt a betegek életminősége rendkívül rossz, a gazdasági és szociális kár óriási. Népegészségügyi jelentőségét fokozza, hogy a migrén aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép, így sok beteg nem kap megfelelő ellátást.

Az elhízás (obezitás) egy kórállapot, mely a testben olyan rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódást jelent, ami káros az egészségre. Ez elsősorban az ún. fehér zsírszövetet jelenti, mely főleg a hasüregben, a csípőn és a combon helyezkedik el, és a test fő energiatárolója.

Miként változtatták meg a korlátozások a fizikai aktivitást, és ez hogyan hatott a lelkiállapotra? Ezt vizsgálta az SE Magatartástudományi Intézete.