A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A mellrák gyakoriságában is szerepe lehet a várható élettartam növekedésének, a „nyugati” életmódnak és étrendnek.

Egy tanulmányban az étrendek fiziológiai hatásait hasonlították össze az öregedéssel járó betegségek megelőzésére gyakorolt hatásaik szempontjából.

A valós idejű folyamatos szöveticukor-mérés pontosabb képet ad a szöveticukor-értékekkel korreláló vércukorértékekről, a rendszer segítségével a hiper- és hipoglikémiák számának csökkenése és a glükózvariabilitás csökkentése mellett költséghatékonyan javítható a beteg vércukorháztartása, a betegek életminősége, életkilátása.

Az elhízás krónikus, recidiváló betegség, ezért sikeres kezelése hosszú távú folyamat, amelynek legfőbb eleme a megfelelő diéta alkalmazása. A diéta során alapvető fontosságú a korábbi kalóriabevitel csökkentése.

Az ajánlás szerint célszerű a bevitt energia 40-70 százalékát szénhidrátból magunkhoz venni, írja összefoglalójában a WEBBeteg.

Az SE tanulmányából kiderül mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható a dohányosokat érintő COPD romlása.

A gasztrointesztinális (GI) sebészet a tápcsatorna és/vagy a máj direkt/eperendszer manipulációjával jár, ezért a közvetlen műtét utáni időszakban a beteg bizonyos ideig nem képes szájon át történő táplálékbevitelre.

Az 1-es típusú cukorbeteg anyák és a gesztációs diabéteszben szenvedő nők számára is javasolt a szoptatás, közli a PharmaOnline.

Összefügghet a szívbetegségek egy jelzőanyagának nagy mennyisége és a paleoétrend követése egy ausztrál kutatás szerint.