A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

Miközben a dohányzás visszaszorulásával csökken a klasszikus fej-nyaki tumorok előfordulása, a HPV-asszociált oropharyngealis daganatok száma folyamatosan emelkedik. Számos országban a vírus már megelőzte a dohányzást mint vezető kockázati tényezőt ebben a daganattípusban.

Egy természetes alapú terápiás lehetőség alapjaiban reformálhatja meg a fogszuvasodás elleni küzdelmet, írja a hvg.hu.

A munkatársak jóllétét szem előtt tartó cégekcélzott munkahelyi szűrések csökkenthetik a fluktuációt és a betegszabadságok számát is.

A kannabiszhasználati zavarban (CUD) szenvedők több mint háromszor nagyobb valószínűséggel betegednek meg szájüregi rákban, írja a hirado.hu.

Több mint kétszer nagyobb eséllyel található meg a HPV a szájüregben is azoknál a nőknél, akik a méhnyakukon már fertőzöttek.

A nyár és az azzal járó fesztelenebb életmód  kifejezetten kedvez a szexuális fertőzések terjedésének.

2000 februárjában tartották az első rákellenes világkongresszust Párizsban, és ezen a napon írták alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a betegség ellen.

Egy munkacsoport azt vizsgálja, hogyan csökkenthető a fogászati ellátás során keletkező veszélyes hulladék okozta környezeti ártalom.

Kevesebb az áttét és jobb a túlélési arány azoknál a daganatos betegeknél, akik részt vesznek szervezett szűrésen, ám hiába a korai felismerésből és gyógyításból eredő előny, ha nem sikerül rávenni az érintetteket a vizsgálatokon való részvételre.