A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.

Az új eszköz harmincszor pontosabban képes a célterületet stimulálni, mint a korábbi DBS módszerek, így fontos szerepe lehet például a Parkinson-kór terápiájában.

Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.

A napokban Kelet-Közép Európában elsőként a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központban ültettek be távprogramozásra képes, újratölthető mély agyi stimulációs rendszert.

A Nature Biomedical Engineering folyóiratban jelent meg az a közlemény, amelyben mesterségesen szerkesztett peptidek által kiváltott fokozott antitumor-válaszról számoltak be emlőrákos egér modellszervezetekben.

A University of Michigan és a Rogel Cancer Center kutatói a The Lancet Oncology hasábjain megjelent cikkükben arról számoltak be, hogy egy korai fejlesztési fázisában ígéretes kombinált kezelési módszerre bukkantak agresszív glióma terápiájában.

A PTE Neurológiai Klinikáján már távolról is elvégezhető a Parkinson-kór kezelésében kulcsfontosságú agyi stimuláció programozása.

Egy amerikai kutatócsoport a rákos sejtek felébresztésének és az áttétek képződésének megakadályozásában kulcsszerepet játszó szignalizációs útvonalat írt le, közli az OTSZ Online.

A krónikus fájdalomszindrómák kezelésében alkalmazott neuromodulációs terápiák, valamint az indikációk köre fokozatosan bővült az elmúlt 30 évben. A technológia fejlődésével számos új stimulátor eszközt, elektródatípust vezettek be.

A Parkinson-kór, a disztónia és a remegések kezelésében nyújt segítséget egy új, a beteg kezelését távolról lehetővé tevő megoldás.