A PCI utáni kettős trombocyta agregáció gátló (DAPT) kezelés célja , a stent trombosis ,az atherosclerotikus eredetű ishémiás események és a kardiovaszkuláris halálozás csökkentése (1).Az ishémiás szívbetegség miatt PCI-n átesett beteget kb. 5-10% nál a társuló paroxizmális, vagy permanens pitvarfibrilláció miatt, a kardiovaszkuláris embolia megelőzésére, hosszútávú orális anticoaguláns kezelésre is szükség van.(2) A K vitamin antagonista típusú orális véralvadásgátló ( OAC ) és a trombocyta agregáció gátlók (TAG) együtt adása azonban  a vérzés kockázatát emeli, az OAC mellé adott egy trombocyta agregáció gátló közel kétszeresére, az OAC mellé adott DAPT pedig közel négyszeresére emeli ennek a kockázatát

Mivel a diabéteszes betegek esetén magasabb a stroke/szisztémás emboliás szövődmények kockázata, ezért a NOAC kezelés hasonló relatív kockázatcsökkenés mellett nagyobb abszolút rizikócsökkenést eredményez pitvarfibrillációval rendelkező, 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeknél.

Az új klinikai vizsgálati adatok tükrében, PCI-n áteső AF betegek antitrombotikus kezelésében a DOAC + P2Y12 gátló kettős kezelés a hagyományos, KVA alapú kezeléssel összehasonlítva csökkenti a vérzéses szövődmények kockázatát, miközben hasonló hatékonysággal előzi meg a tromboembóliás szövődményeket.

A véralvadás az érbetegségek kialakulásában alapvető és egyben végzetes szerepet játszik. A kóros véralvadás jelentőségét az orvostudományi kutatások viszonylag hamar felismerték. A pitvarfibilláció, a stroke és a véralvadás kapcsolatára, ezek klinikai jelentőségére, azonban csak 90-es évek közepe táján derült fény. Ekkor tisztázódott, hogy a pitvafibrilláló betegek biztonságos stroke prevenciója ASA-val nem lehetséges, antikoagulálni (VKA) kell őket. A VKA kezelés korlátait évtizedek óta ismertük, de az ún. NOAC terápiára, az alternatívát jelentő véralvadásgátló - nem K-vitamin antagonista- kezelés bevezetésére 2009-ig várni kellett. A RE LY vizsgálat eredményei paradigmaváltáshoz vezettek, az új pitvarfibrillációs ESC guideline (2016) már teljes egészében ezt tükrözi.

A hármas antikoagulációs kezelés (TT) (kettős trombocita aggregáció gátlás [DAPT], és orális alvadásgátlás [OAC]) alapvető fontosságú pitvarfibrilláló (PF) betegek esetén percutan coronaria interventio (PCI) után, azonban emeli a vérzéses szövődmények kockázatát. A szerzők célkitűzése volt felmérni a TT modelleket, a vérzéses és tromboembóliás szövődmények előfordulását a kórházi kezelés alatt és után, valamint a kezelés módosításait az utánkövetés során. Az eredmények azt mutatják, hogy a TT magas mortalitással, és a vérzéses szövődmények kockázatának az emelkedésével társul, már relatíve rövid kezelési idő után. A TT bármely komponensének a felfüggesztése csökkentette a vérzéses szövődmények kockázatát, ugyanakkor nem emelte a tromboembóliás szövődmények előfordulását.

Biztonsági vizsgálatot rendelt el az FDA a felszívódó GT1 stentekkel kapcsolatban, mivel ezek súlyos kardiális eseményeket okozhatnak, írja az OTSZ Online.

Biztonsági vizsgálatot rendelt el az FDA a felszívódó GT1 stentekkel kapcsolatban, mivel ezek súlyos kardiális eseményeket okozhatnak, írja az OTSZ Online.

A globális tromboemboliás rizikó hatékony csökkentéséért cserébe az árat, vérzéses kockázatot minimalizálni szeretnénk. Legyen biztonságos magas kockázatú tumoros betegeknél, ill. speciális esetekben is, kardioverzió, sőt radiofrekvenciás ablációs beavatkozás során.  Nyújtson tartós védelmet recidív mélyvénás trombózis és tüdőembólia ellen.

Pitvarfibrillációban (PF) az alvadásgátló kezelés jelentősebb mértékben csökkenti a stroke kockázatát, mint az acetilszalicilsav (ASA), vagy a kettős trombocita-aggregáció gátló (ASA+clopidogrel) kezelés. Az új típusú orális antikoagulánsok (NOAC) ma már széles körben elfogadott terápiás opciót jelentenek a stroke prevenciójára nem-valvuláris PF (NVPF) esetén. Mindazonáltal, a NVPF betegeknek egyes csoportjainál kevés klinikai adat, vagy a betegek magas kockázata, vagy amiatt, hogy az alvadásgátló, és a trombocita-aggregáció gátló kezelés harmonizálására van szükség. A rivaroxabannal három olyan randomizált, kontrollos klinikai vizsgálat van folyamatban, amelyekben a szer stroke-prevenciós hatékonyságát vizsgálják olyan területeken, ahol az alvadásgátló kezelésre vonatkozó klinikai adatok hiányosak. Ezek a PIONEER AF-PCI (oPenlabel, randomized, controlled, multicentre study explorIng twO treatmeNtstratEgiEs of Rivaroxaban and a dose-adjusted oral vitamin K antagonist treatment), a NAVIGATE ESUS (New Approach riVaroxoban Inhibition of factor Xa in a Global trial vs Aspirin to prevenT Embolism in Embolic Stroke of Undetermined Source), és a GALILEO (Global study comparing a rivAroxaban-based antithrombotic strategy to an antipLatelet-based strategy after transcatheter aortIc vaLve rEplacement to Optimize clinical outcomes).