2024. február 16. szomorú nap a modern kori kardiológia történetében: a szívgyógyászat nagy formátumú művelőjétől és alakítójától, egy igazi úttörőtől, a transzkatéteres aortabillentyű-beültetés megálmodójától, a módszer kidolgozójától, Alain Cribier professzortól kellett elbúcsúznunk.

Strukturális kardiológiai intervencióról akkor beszélünk, ha a szív anatómiáját valamilyen perkután beültethető eszközzel módosítjuk. Az ilyen jellegű intervenciók az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen mentek keresztül, közülük több is bekerült a szakmai ajánlásokba.

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen (HFrEF) betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt, és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

A krónikus szívelégtelenség incidencia s prevalencia az elmúlt évtizedben tovább emelkedett, progrediáló, rossz prognózisú betegség, mely gyakran, főleg 65 év felett, igényel kórházi ellátást.

A modern orvostudomány egyik legfiatalabb és egyben legdinamikusabban fejlődő ága a szívsebészet. Az utóbbi egy-két évtized technikai újításai pedig már lehetőséget adtak a szívsebészeten belüli legnagyobb kihívást jelentő szívelégtelen betegek szívsebészeti kezelésére is.

A PROVE-HF vizsgálat igazolta, hogy azoknak a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelen betegeknek származik előnye a szívelégtelenség kezeléséből, akiknél jelentős NT-proBNP-csökkenést lehet elérni viszonylag rövid idő alatt és az NT-proBNP-t sikerül alacsonyan tartani.

A gastro-oesophagealis reflux betegség a fejlett országok népbetegsége. Még a típusos tünetekkel járó, szövődménymentes formák egyszerűnek tűnő kezelése is hordoz buktatókat, a szövődményes formákban pedig adekvát refluxkontroll nélkül nem várható a progresszió kivédése.

A gastro-oesophagealis reflux betegség a fejlett országok népbetegsége. Még a típusos tünetekkel járó, szövődménymentes formák egyszerűnek tűnő kezelése is hordoz buktatókat.

Az ARL diagnózisa a klinikai paraméterek alapján állítható fel. A Jones-kritériumokat azért alkották meg, hogy segítséget nyújtsanak a klinikusnak abban, hogy az igen változatos klinikai megjelenési formák mellett is felismerje az ARL-t.