Gépi tanulás segítségével megjósolható, hogy az emlőrák kezelése után milyen típusú helyi kiújulásra és áttétképződésre van esély.

Mellékhatások nélküli molekulát sikerült azonosítani, ami állatkísérletek eredményei szerint szintén fogyasztószerként használható.

Az új koncepció lényege, hogy az immunrendszert betanítja a tumorok felismerésére, valamint tartós immunmemóriát alakít ki a recidívák ellen.

Napi 300 mg E-vitamin adagolás hatékonyságát és biztonságosságát értékelték a máj szövettani és biokémiai markerek javításában metabolikus diszfunkcióval társult szteatohepatitiszben (MASH) szenvedő betegeknél.

A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.

A kísérleti fázisban levő hatóanyag célpontjai nem az amiloid-béta plakkok, hanem a hippokampusz GABA-receptorai.

A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

A demencia olyan kórállapot, amely közel 60 millió embert érint világszerte, globális előfordulása pedig drasztikusan emelkedik. Az elmúlt időszakban bizonyítást nyert, hogy az ehhez vezető betegség kezdete évtizedekkel megelőzi az első tünetek jelentkezését.