Megfejtették a spanyolnáthát okozó vírus genomját
Az ősi RNS feltárta, hogy a vírus már a világjárvány kezdetén alkalmazkodott az emberekhez olyan mutációkat hordozva, amelyek fertőzőbbé és immunrezisztensebbé tették, írja az Index.
Egy nemzetközi kutatócsoport rekonstruálta az influenzavírus első svájci genomját, amihez egy több mint 100 éves vírust használtak. Ezt azóta formalinban konzerválták az UZH Evolúciós Orvostudományi Intézetében. A vírus egy 18 éves zürichi betegtől származott, aki a svájci világjárvány első hulláma alatt halt meg, és 1918 júliusában boncolták.
A svájci genomot összehasonlították egy német és egy amerikai influenzavírussal, így derült ki, hogy a svájci törzs három kulcsfontosságú mutációt is kifejlesztett, adaptálódott az emberhez. Két módosulás rezisztensebbé tette az immunrendszer egy vírusellenes komponensével szemben. A harmadik mutáció egy, a vírus membránjában található fehérjét érintett, ami elősegítette, hogy a sejtek receptoraihoz kötődjön, így lett ellenállóbb és fertőzőképesebb.
A náthát okozó, stabil DNS-ű adenovírusokkal szemben az influenzavírusok genetikai információjukat RNS formájában hordozzák, amely sokkal gyorsabban bomlik le. Az ősi RNS csak nagyon specifikus körülmények között marad meg hosszú ideig, ezért fejlesztettek ki egy új módszert, hogy javítsák az ősi RNS-fragmensek kinyerésének képességét az ilyen mintákból, írja az Index.
