A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.

Egy egyéni cselekvési terv és a szükség esetén alkalmazható gyógyszeres terápia beteggel való egyeztetése hozzásegíti az allergiás rhinitiszes pácienst ahhoz, hogy jobb legyen a tüneti kontroll és kevesebb legyen a komplikáció.

A szezonális allergiás eltérések gyakori részjelensége az allergiás kötőhártya-gyulladás. A helyes diagnózis és az időben megkezdett kezelés mind a betegek életminősége, mind a szemészeti szövődmények kialakulása szempontjából kiemelt jelentőségű.

Az allergén immunterápia (AIT) leggyakoribb allergológiai kórképekben (allergiás rhinitis és rovarméreg-allergia) történő alkalmazásának hazánkban is elérhető és eredményesen alkalmazható lehetőségeit mutatjuk be röviden.

Az asztmás betegek 5−10%-át kitevő súlyos asztmások esetén a terápiás továbblépés lehetőségét évtizedeken át a szisztémás szteroiddal történő kiegészítés jelentette. Napjainkban újabb teret nyitott a biológiai terápiás szerek megjelenése és az allergénspecifikus immunterápia. Az előbbivel csökkenthető a szteroidterhelés, az utóbbival pedig főként a betegség korai fázisában lehet befolyásolni a kórkép természetes lefolyását. Újabban előtérbe helyezik a tünetvezérelt gyógyszerelést is rohamoldó és gyulladáscsökkentő/kontrolláló gyógyszerkombináció alkalmazásával.

A szoptatás és a perenniális allergia gyógyszeres kezelése túlnyomórészt összeegyeztethető, derül ki a PharmaOnline-on megjelent írásból.

Az allergiás megbetegedések kezelésében még mindig problémát jelent, hogy a jelenleg forgalomban lévő régebbi antihisztaminok szedatív hatásúak.

Az egészséges étrend – például a mediterrán diéta – protektív hatású lehet gyermekeknél az asztma és az atopia megelőzésére.