A San Antonio székhelyű University of Texas kutatócsoportja a Science Advances folyóiratban megjelent cikkében arról számolt be, hogy egy vírusos fertőzésekhez hasonló “gyulladásos trigger” lehet az Alzheimer-kór megbízható biomarkere.

A JIA pontos oka és patomechanizmusa mindmáig ismeretlen, kialakulásában genetikai és környezeti tényezők együttes hatását feltételezik.

Vizsgálat igazolta a régi elképzelést, miszerint az Alzheimer-kór kialakulásában vírusfertőzés is szerepet játszik, írja az OTSZ Online.

Sokkal több élőlény van az agyunkban, mint korábban gondoltuk. A Brain Microbiome Project révén kiderülhet, hogy fertőzés áll-e a demenciák zömét okozó Alzheimer-kór hátterében, és ha igen, megkezdődhet a vakcina kifejlesztése is, írja kutatói eredményeiről beszámolva a Harvard Medical School lapja.

Még mindig nem tudjuk, mire jó a szex, írja a Current Biology legutóbbi száma, míg mások arra hívják fel a figyelmet, hogy alig ismerjük a vaginális mikrobiomot, illetve annak hímnemű párját.

Egy csepp vérből, olcsón meghatározható, hogy az élete során megfertőződött-e valaki bármely ismert vírussal.

Itt az ideje feléleszteni egy régi, valószínűleg igen hatékony terápiás megközelítést, mivel a kemoterápia, aminek bevezetésekor a lázterápiát háttérbe szorították, korántsem olyan hatékony, mint remélték.

A PLOS Pathogens című lapban most nyilvánosságra hozott egyszerű klímamodell szerint elsősorban a hideg-száraz és a nedves-esős környezetet kedvelik az influenzavírusok.