A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.

Az optogenetika kidolgozásáért és a fénykapuzott ioncsatornák azonosításáért hárman kapták a 2026-os orvosi-élettani Nobel-díjat.

A szén-monoxid kis dózisban védőhatást fejthet ki az idegsejtekre, ezért lehet ritkább a Parkinson-kór a dohányosok körében, írja a Magyar Hírlap.

Kutatási eredmények alapján mutatja be egy könyv, hogy a művészeti tevékenységek érdemi javulást hoznak az egészségmutatókban, írja a Telex.

A táplálásterápia a neurológiai betegek komplex ellátásának alapvető része, amely magában foglalja a tápláltsági állapot rendszeres felmérését, a személyre szabott dietoterápiát és szükség esetén az enterális táplálást.

Július 1-től a Neurológiai Klinika vezetését Bereczki Dániel nyugdíjba vonulása miatt, Kovács Tibor vette át klinikaigazgatóként.

Brit kutatók több évtizednyi kutatási eredményt összesítettek, hogy kiderüljön, milyen hatása lehet az egészségre a légszennyezésnek, írja a hvg.hu.

A GluN2B‑t tartalmazó NMDA‑receptorok célzása ígéretes genetikai terápiás megközelítés lehet, amely alternatívát kínálhat a jelenleg alkalmazott invazív eljárásokra, például a mélyagyi stimulációra.

Elképesztő jövőképpel indult az AI Symposium 2026, a világhírű Marc Pollefeys már a nyitónapon fellebbentette a fátylat a gépi látás új korszakáról.

A PTE projektje egységes szakmai keretbe foglalta a gyógyszercélpont-kutatást, az adatvezérelt elemzést és a neuroprotekció vizsgálatát.