Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
A MOK visszakapott jogkörei új felelősséget is jelentenek. A személyes lojalitások és informális hatalmi viszonyok helyett adatvezérelt, átlátható és számon kérhető szakmai ellenőrzés jöhet az egészségügyben.
Az ellenőrzési, finanszírozási és vezetői rendszer átalakításának részleteiről is beszélt Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség XXXVIII. Kongresszusának második napján, csütörtökön, Siófokon. Az egy órás miniszteri expozé után újabb egy órában válaszolt a kérdésekre.
Az elmúlt napokban az Országos Onkológiai Intézet (OOI) körüli állítólagos visszaélések kerültek a hazai egészségügyi nyilvánosság középpontjába. Az azóta előkerült dokumentumok és nyilatkozatok alapján azonban egyre kevésbé egy mellműtét vagy annak finanszírozása tűnik a történet legfontosabb elemének.