Indulhat az orvosszámlálás? Új adatbázis készül

Ezzel párhuzamosan a kamara elkezdte kidolgozni az új etikai kódexet is, amelybe egy sor, a nyilvánosság előtt eddig kevésbé ismert konfliktusos helyzet kezelése is bekerül, írja a lap.

Az elnök szerint jelenleg 13-14 különböző állami nyilvántartásban lehetne nyomon követni, hogy pontosan hány orvos dolgozik Magyarországon, ezeket az adatbázisokat szeretnénk egységesíteni.

Legutóbb, amikor 2023-ban kötelező volt a kamarai tagság, 50 ezer orvost regisztráltak a testületnél.

Álmos szerint a MOK azután kezdhette el létrehozni az új adatbázist, hogy a kormány döntött a kötelező kamarai tagság visszahozásáról. Emellett az etikai ügyek is visszakerülnek a kamarához – ezeket ugyanis korábban az Orbán-kormány elvette a testülettől. A lap szerint 2023 előtt évente mintegy 400-500 etikai vizsgálat indult orvosok ellen, és akkor is hasonló számban vizsgáltak ilyen eseteket, amikor a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerültek az etikai eljárások.

Lapunk legutóbb két szakmai konferencia kapcsán írt a témáról. Eb/ben jeleztük: a jelenlegi működési nyilvántartás alapvetően egy adminisztratív regiszter, amelyben ötéves ciklusokban újulnak meg az adatok, ami az orvosi munkaerő mennyiségi helyzetéről sem biztosít kellően gyors és pontos képet, a szakmai munka minőségéről pedig alig-alig árul el valamit – mutatta be a jelenlegi helyzetet az elnök.

Az elképzelés egy folyamatosan frissülő digitális orvosregiszter, amely nem újabb adatszolgáltatási kötelezettségekre, hanem az államnál már meglévő adatbázisok összekapcsolására épülne. Az orvosi tevékenység megítélésében az etikai státusz és a továbbképzés mellett munkahelyi adatok, szakterület-specifikus minőségmutatók és betegvisszajelzések is szerepet kaphatnának.

A koncepció egyik hangsúlyos eleme a szubjektív értékelés visszaszorítása. Álmos Péter az Egyesült Királyság revalidációs rendszerét fontos viszonyítási pontként említette, de hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem szeretnék egy az egyben átvenni annak portfóliókra, személyes beszámolókra és bizottsági értékelésre épülő modelljét. A magyar elképzelésben nagyobb szerepet kapnának a meglévő adatok és az algoritmikus értékelés.

Míg egyik konferencia-előadásában az elnök a szolgálati jogviszonyhoz kapcsolódó értékelési rendszer kapcsán arról beszélt, hogy a szubjektív értékelés visszaélések lehetőségét teremtheti meg a vezetők számára, ahol a lojalitási viszonyok felülírhatják a szakmai teljesítményt, a másikban erre az a válasz körvonalazódik, hogy a teljesítmény megítélését kell a lehető legnagyobb mértékben objektivizálni.

Nem egy újabb, ötévente teljesítendő vizsgáról van szó, a rendszer elsősorban trendeket figyelne, és akkor jelezne, ha például a továbbképzési eredményekben, a munkavégzéssel kapcsolatos adatokban vagy a betegvisszajelzésekben romlás tapasztalható – hangsúlyozta Álmos Péter. Ilyen esetekben kerülhetne az ügy egy minőségügyi testület elé, ahol nem a működési engedély megvonásával, hanem orvosszakmai segítségnyújtással, vagy mentorálással támogatott korrekcióval orvosolnák a problémát.

Az új rendszert a tervek szerint 2028. január 1-jével vezetnék be, de egyelőre az elnök is kialakítás alatt álló koncepcióként beszélt róla.